Kidzsong-tong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kidzsong-tong
(기정동)
Közigazgatás
Ország Észak-Korea
TartományÉszak-Hvanghe
VárosKeszong
KerületPhanmun, Phjonghva-ri
Rangtong
Alapítás éve1950-es évek
Népesség
Teljes népesség
Földrajzi adatok
IdőzónaKoreai idő, UTC+9:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 56′ 43″, k. h. 126° 39′ 20″Koordináták: é. sz. 37° 56′ 43″, k. h. 126° 39′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kidzsong-tong témájú médiaállományokat.

Kidzsong-tong (hangul: 기정동handzsa: 機井洞, RR: Kijŏng-tong?) egy falu Észak-Korea déli részén, a koreai demilitarizált övezet területén, jogilag Keszong, azon belül Phanmun kerület, Phjonghva-ri része.[1] a dél-koreai és nyugati médiában azonban Propagandafalu (선전마을, Szondzson Maul) néven szokták emlegetni.[2][3][4][5][6] A falu egyike annak a két településnek, amelyek a koreai háborút lezáró panmindzsoni fegyverszünet által létrehozott 4 kilométer széles demilitarizált övezetben maradhattak.[4][7] A másik a dél-koreai Teszong-tong, 2,22 kilométerre onnan.[7]

Történelem[szerkesztés]

Az észak-koreai hivatalos álláspont szerint a falu 200 fős termelőszövetkezet, ahol található gyermekgondozási központ, óvoda, általános és középiskola, valamint kórház is.[8] A dél-koreai megfigyelések azonban arra engednek következtetni, hogy valójában egy Patyomkin-faluról van szó, amelyet az 1950-es években építettek drágán, propagandacélokra, hogy a határon való átszökésre bátorítsák a délieket, és elszállásolják a területen található létesítményekben szolgáló katonákat.[1][6][9][10] Habár meglátogatni nem lehet, ez az egyetlen olyan északi település, amely látótávolságra van a demilitarizált övezettől.

A faluban egy sor többemeletes, öntött beton épület és apartman található, amelyek közül sokba vezették be az elektromosságot. Ez az 1950-es években igen nagy luxust jelentett mind északon, mind délen. Az élénk kék tetejű épületeket úgy építették fel, hogy a hatalmas északi zászló mellett a legkiválóbb vonások legyenek láthatóak a déli szemlélődők számára. A modern távcsövekkel való alapos vizsgálat azonban azt mutatja, hogy az épületek egyszerű betonvázak, ablaküveg vagy belső szobák nélkül,[9][11] a lámpákat időnként fel-le kapcsoló és az üres járdákat végigsöprő személyzettel, akik az aktivitás látszatát igyekeznek fenntartani.[12]

2004-ig az épületek némelyikének tetején található hatalmas hangszórók folyamatosan sugározták északi propagandaműsorokat dél felé.[9] A tartalom eredetileg Észak-Korea erényeinek magasztalása volt, valamint az elégedetlen katonákat és földműveseket szólította fel a határon való átsétálásra, hogy a túloldalon testvérként fogadják őket.[13] Mivel a gyakorlatban ez igen kis mértékben bírt rá embereket erre,[14] a tartalmat megváltoztatták, és harsogó, elítélő nyugatellenes beszédeket, kommunista agitprop operákat és hazafias menetelő zenét játszottak nagy hangerővel a nap 20 órájában.[13]

Az 1980-as években a dél-koreai kormány 98,4 méteres zászlótartót építtetett Teszongdongban, amely egy 130 kilogrammos zászlót tartott. Az észak-koreai kormányzat erre egy 160 méteres zászlótartó építésével válaszolt, amely egy 270 kilogrammos zászlót tartott, 1,2 kilométerre a határtól. Ezt sokan hívták zászlótartó háborúnak is. Az észak-koreai zászlótartó rúd a harmadik legnagyobb a világon, csak a tádzsikisztáni Dusanbében található 165 méteres és az azerbajdzsáni Bakuban található 162 méteres tartó előzi meg.[9][15][16][17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kijungdong, North Korea's Propaganda Village November 12, 2006 http://www.panmunjomtour.com/english/jsa/jsa_16.htm Archiválva 2006. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Korean Demilitarized Zone - Globalsecurity.org http://www.globalsecurity.org/military/facility/dmz.htm
  3. 북한의 기정동 선전마을. TourDMZ.com. (Hozzáférés: 2006. október 9.)
  4. a b Kozaryn, Linda D.. „Cohen: Economic Failure Plagues North Korea”, DefenseLink, U.S. Department of Defense, 1997. április 14. (Hozzáférés: 2009. július 5.) 
  5. Mansfield, Paul. „'This is Freedom Village,' said Sgt Manfull”, The Independent, Independent News & Media, 1997. június 22. (Hozzáférés: 2009. július 5.) 
  6. a b Tran, Mark. „Travelling into Korea's demilitarised zone: Run DMZ”, The Guardian, Guardian Media Group, 2008. június 6. (Hozzáférés: 2009. július 5.) „Kijong-dong was built specially in the north area of DMZ. Designed to show the superiority of the communist model, it has no residents except soldiers.” 
  7. a b Flack, T.D.. „DMZ sixth-graders become graduates”, Stars and Stripes, Pacific Edition, 2008. február 19.. [2009. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 5.) 
  8. A Sightseeng Guide to Korea by Pang hwon Ju & Hwang Bong Hyok, Foreign Languages Publishing House, Pyongyang, DPRK. 1991
  9. a b c d Potts, Rolf. Korea's No-Man's-Land. Salon, February 3, 1999
  10. Sullivan, Kevin. Borderline Absurdity: A Fun-Filled Tour of the Korean DMZ Archiválva 2011. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Washington Post Foreign Service, January 11, 1998.
  11. O'Neill, Tom. "Korea's DMZ: Dangerous Divide". National Geographic, July 2003.
  12. Silpasornprasit, Susan. "Day trip to the DMZ: A look inside the Korean Demilitarized Zone". IMCOM-Korea Region Public Affairs Office, US Army. <http://imcom.korea.army.mil/imakoroweb/sites/local/news/020808_IMCOMK_DMZ.asp Archiválva 2009. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben> Hozzáférés ideje: 30 JAN 09.
  13. a b Archivált másolat. [2012. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  14. http://upandgone.wordpress.com/2011/05/07/top-10-crazy-facts-about-kim-jong-il/[halott link]
  15. Korea's DMZ: Scariest place on Earth February 20, 2002 http://edition.cnn.com/2002/WORLD/asiapcf/east/02/19/koreas.dmz/
  16. CNN.com - Korea's DMZ: 'Scariest place on Earth' - February 20, 2002”, 2002. február 20. (Hozzáférés: 2007. október 23.) 
  17. 개성에 '구멍탄' 5만장 배달했습니다. economy.ohmynews.com. (Hozzáférés: 2006. december 6.)[halott link]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kijŏng-dong című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.