Mezei csiperke
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Spórás példány
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Agaricus campestris L., 1753 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei csiperke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei csiperke témájú médiaállományokat és Mezei csiperke témájú kategóriát. |
A mezei csiperke (Agaricus campestris) az Agaricomycetes osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: kerti csiperke vagy réti csiperke.
Nemzetségének a típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]Ennek a gombafajnak az előfordulási területe Ázsia, Európa, Észak-Afrika, Ausztrália,[1] Új-Zéland és Észak-Amerika[2] (beleértve Mexikót is).[3]
Megjelenése
[szerkesztés]
A mezei csiperke kalapja eléri a 10 centiméter átmérőt. Eleinte félgömb alakú, de rövid idő múlva boltozatossá válik, majd csaknem laposra kiterül. Bőre fehér, néha finoman vagy durvábban szálas, pikkelyes. A lemezek színe a kezdeti rózsaszínből később jellegzetes csokoládébarnává változik, majd végül csaknem teljesen fekete lesz. Ez az ismertetőjegy fontos, mert ennek segítségével tudjuk megkülönböztetni a gyilkos galócától. Fehéres tönkje selymesen sima, 5-8 centiméter hosszú és 1-2 centiméter vastag. Gallérja vékony, aránylag hamar eltűnik. Húsa fehér, törésre gyengén hús-vörösre színeződik.
Életmódja
[szerkesztés]A mezei csiperke a réteket és legelőket kedveli, főleg azokat, amelyeket a legelő jószág rendszeresen megtrágyáz. Emellett erdőszéleken, parkokban, trágyás helyeken is előfordul. Mindig csoportosan vagy gyűrűs elrendeződésben jelenik meg, kora nyártól késő őszig terem.
Felhasználhatósága
[szerkesztés]A mezei csiperke igen jóízű, kedvelt, ehető gomba.
| Mezei csiperke mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ J. H. Maiden. The useful native plants of Australia : Including Tasmania. Turner and Henderson, Sydney (1889)
- ↑ The Book of Fungi. Chicago, Illinois: University of Chicago Press, 35. o. (2011). ISBN 978-0-226-72117-0
- ↑ (2014) „The cultural significance of wild mushrooms in San Mateo Huexoyucan, Tlaxcala, Mexico”. Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine 10, 27. o. DOI:10.1186/1746-4269-10-27. PMID 24597704. PMC 3996006.
Források
[szerkesztés]- Mezei csiperke a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
