Karikó Teréz

Karikó Teréz
Életrajzi adatok
Született	1932. március 31. Budapest
Elhunyt	2021. november 8. (89 évesen)
Házastársa	Breitner Tamás
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1956–1960)
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	ének
Hang	szoprán
Díjak	Liszt Ferenc-díj (1965) Magyar Arany Érdemkereszt (2010) Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1989)
Tevékenység	opera-énekesnő
A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Teréz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karikó Teréz (Budapest, 1932. március 31. – 2021. november 8.) Liszt Ferenc-díjas operaénekes (drámai szoprán), a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.

Életpályája

Budán született, gyermekkorát is itt töltötte.

Énektanulmányait 1956–1960 között a Zeneakadémián, az opera tanszakon végezte Lendvai Andor, majd Hoór Tempis Erzsébet tanítványaként. Tanulmányait 1959–60-ig állami ösztöndíjjal Rómában folytatta, a Santa Cecilia Akadémián, Salvatore di Tommasonál, Tito Schipa irányításával. Hangját a pályakezdő Callaséhoz hasonlították. Operára és filmre vonatkozó szerződésajánlatot kapott Rómában, ám ő – magánéleti okokból (hogy elváljon férjétől, Breitner Tamás karmestertől) – mégis visszatért Magyarországra. Idehaza Vaszy Viktor karmester, zeneszerző és színházszervező megkeresésére az 1960–1961-es évadtól a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött.

Szegeden Desdemona és Tatjana szerepében debütált. Ezt követően operafőszerepek sora várta, s rövidesen a színház vezető drámai szopránjává vált. Nagyobb sikereit elsősorban Verdi, Puccini és Wagner opera-hősnőiként érte el, de repertoárja ennél szélesebb spektrumot fogott át. Művészi alakításai ismertté váltak Magyarországon a televízió és a rádió közvetítései révén. Neve összeforrt Vaszy Viktor szegedi tevékenységének második, nagy korszakával.

1987-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt. Beugróként gyakran szerepelt a Magyar Állami Operaház, valamint az Erkel Színház operaelőadásaiban is. 1974–79 között a KISZ Központi Művészegyüttesének szólistájaként Berki Béla zenekarával több országban is járt (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Guatemala stb.), virágénekeket, székely népballadákat, Bartók és Kodály népdal-feldolgozásait énekelve.

1974. december 10-én, az Emberi Jogok Napján hangversenyen lépett föl a New York-i ENSZ-palotában, melyet követően Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár és felesége fogadást adott a részt vevő művészek tiszteletére. A Magyarok Világszövetségével Angliában, Franciaországban és Ausztriában vendégszerepelt.

Aktív éneklése ideje alatt hat éven keresztül tanított a Szegedi Zeneművészeti Főiskola Énektagozatán. 1992-től A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja, 2012-ig énekmestere. Pályafutásáról, művészetéről 2006-ban könyv jelent meg Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes és Pacsika Emília tollából, Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga címmel.

Művészete

Tokody Ilona, Kossuth-díjas Kiváló Művész, az Operaház magánénekese így nyilatkozott Karikó Terézről: „Lenyűgözött fantasztikus vivőerejű szopránja, különös, olaszos hangszíne. Számtalan szerepben láthattam Szegeden, de a mennyei hangú, átszellemült Angelicaként valósággal beterített, elvarázsolt ez a bársonyos, melegszínű hang. És jelenség volt a színpadon...”^[forrás?]

Littay Gyula levele Karikó Terézhez (részlet):„...amit te hosszú éveken át varázsoltál, csak csodálni lehet, és hogy a szegedi operakultúra olyan magas szintű volt, amit még egyszer soha nem fog elérni, az legelsősorban a te sokak által és oly sokszor megcsodált éneklésed, művészeted érdeme. Igen, ez így igaz akkor is, ha ezzel nem akarom ugyanakkor vitatni Vaszy nagyszerű erényeit, érdemeit.”^[forrás?]

Főbb munkái

Opera-szerepek

• Beethoven: Fidelio – Leonóra
• Bizet: Carmen – Micaela
• Borogyin: Igor herceg – Jaroszlavna
• Csajkovszkij:
  • Anyegin – Tatjana; Filipjevna, a dajka
  • A pikk dáma – Liza
• Eugen d’Albert: A hegyek alján – Nuri
• Werner Egk: Peer Gynt – Ingrid
• Gottfried von Einem: Danton halála – Lucille
• Erkel: Hunyadi László – Hunyadi Mátyás
• Jakov Gotovac: Ero – Djula
• Gounod: Faust – Márta
• Paul Hindemith: Mathis, a festő – Ursula
• Leoncavallo: Bajazzók – Nedda
• Mascagni: Parasztbecsület – Lola
• Mozart:
  • A varázsfuvola – 1. udvarhölgy
  • Don Giovanni – Donna Elvira
  • Figaro házassága – Grófné
  • Idomeneo – Ilia
• Muszorgszkij: Borisz Godunov – Marina Mnisek, a szandomiri vajda lánya
• Németh Amadé: Villon – Kövér Margó
• Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta
• Prokofjev: Három narancs szerelmese – Fata Morgana
• Puccini:
  • A köpeny – Georgette
  • Angelica nővér – címszerep
  • A Nyugat lánya – Minnie
  • Bohémélet – Musette
  • Gianni Schicchi – Nella
  • Manon Lescaut – címszerep
  • Pillangókisasszony – Cso-cso-szán
  • Tosca – címszerep
• Ravel: Toledoi pásztoróra – Concepcion
• Rossini:A sevillai borbély – Berta
• Smetana: Az eladott menyasszony – Háta
• Richard Strauss: A rózsalovag – Tábornagyné
• Szokolay Sándor: Vérnász – Szomszédasszony
• Telemann: A türelmes Szókratész – Amitta
• Verdi:
  • Aida – címszerep; Főpapnő
  • A szicíliai vecsernye – Elena hercegnő
  • A trubadúr – Leonóra; Inez
  • A végzet hatalma – Leonora di Vargas
  • Az álarcosbál – Amélia
  • Don Carlos – Erzsébet
  • Falstaff – Alice
  • Johanna – címszerep
  • Macbeth – Lady Macbeth
  • Nabucco – Abigél
  • Otello – Desdemona
  • Traviata – Annina
• Wagner:
  • Lohengrin – Brabanti Elza
  • Tannhäuser – Erzsébet

Oratóriumok

• Beethoven: IX. szimfónia
• Debussy: Lírikus kantáta
• Honegger: Dávid király
• Kodály: Budavári Te Deum
• Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája
• Mozart: Requiem
• Sugár: Hősi ének
• Verdi: Requiem

Egyéb zenei művek

• Beethoven-, Brahms-, Liszt-, Schubert-, Schumann- és Wagner-dalok
• Bartók és Kodály népdal-feldolgozásai
• Virágénekek, székely népballadák, nóták.

Díjai

• Liszt Ferenc-díj (1965)
• Juhász Gyula-díj (1987)
• Bartók–Pásztory-díj – a szegedi operatársulat tagjaként (1989)
• A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja (1992)
• Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriumának díja (1996)
• Dömötör-díj életművéért (2002)
• Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2010)
• Szeged Város Alkotói Díja
• A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának különdíja (2016)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes, Pacsika Emília: Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga (Bába Kiadó, Szeged, 2006)
• Littay Gyula levele Karikó Terézhez^{[pontosabban?]}
• Marton Árpád 2006.07.15-i rádióinterjúja Karikó Terézzel (Katolikus Rádió)