Kadmium-szulfid
Kadmium-szulfid | |
Más nevek | Kadmium(II)-szulfid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1306-23-6 |
EINECS-szám | 215-147-8 |
RTECS szám | EV3150000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | CdS |
Moláris tömeg | 144,46 g/mol |
Megjelenés | Sárga-narancssárga színű, szilárd. |
Sűrűség | 4,82 g/cm³ (20 °C, hexagonális)[1] |
Olvadáspont | 1750 °C 100 bar nyomáson[1] |
Forráspont | 980 °C on szublimál[1] |
Oldhatóság (vízben) | 1,3 mg/l (18 °C)[1] |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | Hatszöges |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N) rákkeltő (Carc. Cat. 2)[1] |
R mondatok | R45, R22, R48/23/25, R62, R63, R68, R53[1] |
S mondatok | S53, S45, S61[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
LD50 | 7080 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Kadmium-oxid Kadmium-szelenid |
Azonos anion | Cink-szulfid Higany-szulfid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kadmium-szulfid (képlete CdS) a kadmium egyik szervetlen vegyülete. A színe a citromsárgától a narancsvörösig változhat. Vízben oldhatatlan. Alig oldódik híg savakban, de tömény vagy meleg sav feloldja. Festékként használják kadmiumsárga néven.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Izzításkor oxigén hatására kadmium-szulfáttá oxidálódik. Szintén kadmium-szulfát képződik, ha a vegyület vizes szuszpenzióját ózonnal oxidálják. Ha a kadmium-szulfidot alumínium jelenlétében hevítik, kadmium válik szabaddá belőle.
Előfordulása
[szerkesztés]A természetben a greenockit nevű ásványként fordul elő. Ez az ásvány hatszöges szerkezetű kristályokat alkot, kristályszerkezete a wurtzitéra emlékeztet.
Előállítása
[szerkesztés]Kadmium-szulfid képződik, ha egy vízben oldható kadmiumsó oldatába kén-hidrogént vezetnek. Semleges kémhatású oldatból citromsárga, savas kémhatású oldatból vörösessárga színű csapadékként válik le.
Felhasználása
[szerkesztés]A kadmium-szulfidot festék készítésére használják. Festék készül a greenockitból és a szintetikusan előállított kadmium-szulfidból is. Az ásványt festékkészítés céljából finom porrá őrlik és iszapoltatják. Kadmiumsárga néven kerül forgalomba.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.