Kőszegi Tájvédelmi Körzet

	Kőszegi Tájvédelmi Körzet
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Vas vármegye
Terület	43,71 km²
	Kőszegi Tájvédelmi Körzet Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 22′ 16″, k. h. 16° 28′ 35″47.371200°N 16.476400°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 16″, k. h. 16° 28′ 35″47.371200°N 16.476400°E

A Kőszegi Tájvédelmi Körzet területe 4200 hektár, ebből fokozottan védett 550 hektár. A tájvédelmi körzet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése

A tájvédelmi körzet a Kőszegtől nyugatra fekvő Kőszegi-hegység területe. 1980-ban, a rendszerváltás előtt alakult meg a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, ám ekkor még bizonyos területei nem voltak látogathatóak a kirándulók számára. Ez az elszigeteltség lett az oka, hogy a hegység természeti értékei a mai napig fennmaradhattak. A 4200 hektáros terület magába foglalja Kőszeget, valamint a Kőszegi-hegység és a Kőszeghegyalja öt kis települését: Bozsokot, Cákot, Kőszegdoroszlót, Kőszegszerdahelyet és Velemet.

Jellemzői

A Kőszegi Tájvédelmi Körzet a Kőszegi-hegységben található, az Alpokhoz tartozik. A hegység a mély völgyek miatt rögös. Ezt a tájat a hűvös nyár, viszonylag enyhe tél és bőséges, néha több mint évi ezer milliméter csapadék jellemzi. A hegységben rengeteg bővizű forrás fakad. Szépséges tájait járva, néhány száz méteren belül hol az Alpokban, hol a Bakony napsütötte tisztásain érzi magát az ember. A hegység maga is nagyobb területű, magasabb is – legmagasabb pontja, az Írott-kő, ami 882 méter, csúcsáról tiszta időben az Alpoktól a Balatonig látni.

Növény- és állatvilág

A Kőszegi-hegységet máig szinte egybefüggő erdő borítja, amelyre elsősorban gyertyános-tölgyes vagy a hegyvidéki bükkös a jellemző. A nagy területű erdőket telepített lucfenyves, illetve jegenyefenyő megmaradt állományai díszítik. A hegység vízjárta völgyeiben, a patakok alsó folyásánál gyakran alakulnak ki hegyvidéki égerláposok, esetleg kisebb mocsaras, lápos területek. A hegység déli oldalait régebben szelídgesztenyések díszítették, amire ma már csak kisebb ligetek emlékeztetnek. A magashegyeket idéző felső régiók bükköseiben és a kaszálókon erdei ciklámen, havasalji rózsa, hegyi zergevirág, kornistárnics, szártalan bábakalács, fehér sáfrány, fekete áfonya és még sok és érdekes, ritka és gyakran csak itt élő növények nyílnak; hegyi lednek, havasalji tarsóka, hármaslevelű kakukktorma. A párás rétek, völgyaljak ritka növényei a lápi nyúlfarkfű, struccpáfrány, a fehér acsalapu és a szibériai nőszirom. A szurdokerdőkben turbánliliom, széleslevelű harangvirág és holdviola nyílik.

A hegység állatvilágában több alpesi rovarfaj jelenléte bizonyított – olyanok is, amelyek csak itt élnek Magyarországon, mint például az alpesi sáska. A hegység állatvilágát szintén több értékes és ritka faj jellemzi, például a számos, szigorúan védett lepke- (pl. óriás medvelepke) és szitakötőfaj (pl. erdei szitakötő), de hasonló érték a bogarak között is akad (különösen értékes faj a futóbogár). A tiszta vizű patakokban él a kövi csík, a sebes pisztráng, a mind ritkább kövi rák, a nedves élőhelyeken gyakori a foltos szalamandra és a sárgahasú unka. A hegyi patakok mentén a vöröshasú unka is előfordul, a szép, és máshol ritkán látható foltos szalamandra pedig kifejezetten gyakori, mindennapos látvány.

Az igen gazdag madárvilágot több hegyvidéki faj jellemzi: tüzesfejű királyka, búbos cinege és fenyvescinege, keresztcsőrű, süvöltő költ a területen. A hegységben fészkel a fekete gólya, a kabasólyom és a darázsölyv. Sajnos a vidék jellegzetes nagymadara, a siketfajd már eltűnt a területről, de a császármadár még nem, és az odúlakó kék galamb is viszonylag gyakori.

A Kőszegi Tájvédelmi Körzet botanikai értékét az alábbi fajok tovább növelik jelenlétükkel:

zöld fodorka (Asplenium viride)
fekete fodorka (Asplenium adiantum-nigrum)
pikkelyharaszt (Ceterach officinarum)
struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris)
dárdás veseharaszt (Polystichum lonchitis)
bordapáfrány (Blechnum spicant)
kis holdruta (Botrychium lunaria)
hegyi lednek (Lathyrus lanifolius var. montanus)
hármaslevelű kakukktorma (Cardamine trifoliat)
nagyezerjófű (Dictamus albus)
szőrös baraboly (Chaerophyllum hirsutum)
vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)
tarka kosbor (Orchis tridentata)
őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis)
vitézkosbor (Orchis militaris)
sápadt kosbor (Orchis pallens)
kardos madársisak (Cephalanthera longifolia)
fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)
piros madársisak (Cephalanthera rubra)
légybangó (Ophrys insectifera)
erdei korallgyökér (Corallorhiza trifida)
kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla)
széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)

Kulturális értékek

Bővebben: Kőszegi vár

A gazdag kulturális örökséget jellemzi, hogy a hegység területe már a bronzkor óta lakottak, több helyen bronzkori sírokat, kohókat és bányákat, a Velem melletti Szent Vid-hegy mellett egy ősi város nyomait tárták fel. A kutatók megtalálták a rómaiak vízvezetékrendszerét is, amellyel Sabariát (Szombathely) látták el ivóvízzel. A honfoglalás után a terület gyepűvidéknek számított, és védelmi funkciót látott el.

Kálvária

A barokk templomot a pestis járványt követően jezsuita kezdeményezésre 1729 és 1734 között építették. Mellé egy évvel később remetelak is épült. Lakói között volt a templom első festője, gróf Weisz Henrich. A dombtetőről szép kilátás nyílik Kőszeg városára. Nem messze innen található az 1936-ban emelt háromhalmos trianoni kereszt, innen a szomszédos Ausztriába tekinthetünk át. A domb lábánál egy tábla emlékeztet egy hajdani bunkerre, ahol a Szálasi-kormány idején, 1944 decemberétől 1945 márciusáig a Szent Koronát őrizték.

Hétforrás

A legkedveltebb kirándulóhelyek egyike az osztrák határhoz közeli rőtfalvi völgykatlanban fakadó Hétforrás. A jelenlegi forrásfoglalás a Millennium évében készült, ekkor nevezték el a hét magyar vezérről. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm nevét kis kőtáblákon olvashatjuk. A kristálytiszta, meglehetősen hidegvizű forrás látta el vízzel a fölötte magasodó Óvárat vagy Felsővárat. Erre utal régi elnevezése: Várkuta, Óvárkút. A forrásfoglalás mai képét az 1994-ben történt felújításkor alakították ki. A közelben romokban álló egykori határőrlaktanya várja jobb sorsát.

Óház

A 609 m magas Óház-tetőn kezdődött Kőszeg alapítása. Itt épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a 13. században a város első vára, a Felsővár v. Óvár. Később, a XIV. században, az Alsóvár (Esterházy v. Jurisich-vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, melyet egy szélvihar döntötte le. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai kilátót.

Stájerházak

A Stájerházak nevüket a Mária Terézia által 1750-ben idetelepített stájer erdészekről kapták. Ma az igényesen felújított épületekben Erdészeti Múzeum és erdei iskola működik. A közelükben található emlékkő tábláján olvashatjuk a Kőszegi-hegységben egykor tevékenykedett jeles kutatók, erdészek nevét.

Írott-kő

A Kőszegi-hegység, egyben a Dunántúl legmagasabb pontja a 883 m magas Írott-kő. Régi neve, a Fenyő-hegy, a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. A kilátó egyik része Magyarország, másik Ausztria területén fekszik. Tetejéről pazar kilátásban lehet részünk. Jó időben még a Fertőig és a Balatonig is ellátni.

Szent Vid-hegy

Velem község fölött, az 582 m magasságban található Szent Vid-hegyen telepedtek meg a vidék első lakói. Már a kőkori ember és az i. e. II. évezredből illír bronzművesek nyomait is megtalálták itt. Az i. e. 4-3. században kelták, később pedig rómaiak vették birtokba a tájat. A hegy lábánál avar temetőre is bukkantak. A 13. században kisebb erődítmény állt a hegyen, 1713-ban pedig egy kápolnát építettek ide. Ennek utódja a barokk stílusjegyeket viselő, 1859-ben épült Szent Vid templom. A területen 1973-tól ásatásokat folytattak. A feltárt leletek eredményeképpen napjainkra a környék értékes régészeti lelőhellyé vált.

Cáki pincesor

Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres cáki pincesor. A műemlékként védett 9 db zsúpfedeles pince régi korok hangulatát idézi. Körülöttük néhány százéves szelídgesztenyefa őrzi emlékét a valamikor virágzó gesztenyeligeteknek. A 19. század második felében épült házakban gyümölcsöt (szőlőt, gesztenyét), bort tároltak.

További információk

Források

Bartha Dénes, (1994) A Kőszegi-hegység vegetációja 6-12.
A Királyvölgyi tanösvény (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter)
A Kőszegi Chernel-kert védett növényeket bemutató tanösvénye (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter)
Kőszegi Tájvédelmi Körzet (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter)
A Kőszegi Chernel-kert (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter)
Lukács Attila, Sándor Szilvia, Szilvácsku Zsolt, (2003) Útmutató a helyi jelentőségű természeti értékek védelméhez 6.

m v sz Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság védett területei
Tájvédelmi Körzetek	Kőszegi Tájvédelmi Körzet • Sághegyi Tájvédelmi Körzet
Természetvédelmi Területek	Kőszegi Tőzegmohás Láp Természetvédelmi Terület • Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület • Sárvári Arborétum Természetvédelmi Terület • Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület