Császármadár
Császármadár | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Tetrastes bonasia (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
Bonasa bonasia | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Császármadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Császármadár témájú médiaállományokat és Császármadár témájú kategóriát. |
A császármadár (Tetrastes bonasia) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezés
[szerkesztés]Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Bonasa nembe sorolják Bonasa bonasia néven.
Előfordulása
[szerkesztés]Európában honos. Fenyvesekben és kevert erdőkben él, a bogyótermő cserjékben gazdag területeket részesíti előnyben.
Alfajai
[szerkesztés]- Tetrastes bonasia amurensis Riley, 1916
- Tetrastes bonasia bonasia (Linnaeus, 1758)
- Tetrastes bonasia griseonotus Salomonsen, 1947
- Tetrastes bonasia kolymensis Buturlin, 1916
- Tetrastes bonasia rhenanus (O. Kleinschmidt, 1917)
- Tetrastes bonasia rupestris (C. L. Brehm, 1831)
- Tetrastes bonasia schiebeli (O. Kleinschmidt, 1943)
- Tetrastes bonasia sibiricus Buturlin, 1916
- Tetrastes bonasia styriacus (Von Jordans & Schiebel, 1944)
- Tetrastes bonasia vicinitas Riley, 1915
- Tetrastes bonasia yamashinai Momiyama, 1928
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 35-39 centiméter, szárnya fesztávolsága 48-60 centiméter, súlya 300-500 gramm. A kakas torka fekete, fehér szegéllyel. A tojó torka fehér, szélein sötét mintázattal.
Életmódja
[szerkesztés]Nedvdús bogyókkal és más erdei gyümölcsökkel, rügyekkel, friss levelekkel és néha rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 8-10 tojásból áll, melyen 21-23 napig kotlik. A kikelt fiókák 30-40 napos korukban kirepülnek.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon az Északi-középhegységben él, kisebb számban. Állandó, nem költöző madár.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 5.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
További információk
[szerkesztés]- Tetrastes
- Madárfajok
- Albánia madarai
- Ausztria madarai
- Fehéroroszország madarai
- Belgium madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Bulgária madarai
- Kína madarai
- Horvátország madarai
- Csehország madarai
- Észtország madarai
- Finnország madarai
- Franciaország madarai
- Németország madarai
- Görögország madarai
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Olaszország madarai
- Japán madarai
- Kazahsztán madarai
- Észak-Korea madarai
- Dél-Korea madarai
- Lettország madarai
- Liechtenstein madarai
- Litvánia madarai
- Luxemburg madarai
- Észak-Macedónia madarai
- Mongólia madarai
- Montenegró madarai
- Norvégia madarai
- Lengyelország madarai
- Románia madarai
- Törökország madarai
- Szerbia madarai
- Szlovákia madarai
- Szlovénia madarai
- Spanyolország madarai
- Svédország madarai
- Svájc madarai
- Ukrajna madarai
- Magyarországon fokozottan védett állatok