Kőrösi Csoma Sándor út

Kőrösi Csoma Sándor út
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest X. kerülete
Városrész	Ligettelek, Óhegy
Névadó	Kőrösi Csoma Sándor
Földrajzi adatok
Hossza	1,3 km
Elhelyezkedése
Kőrösi Csoma Sándor út Pozíció Budapest X. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 56″, k. h. 19° 07′ 46″47.482305555556, 19.129444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrösi Csoma Sándor út témájú médiaállományokat.

Az út éjjel

A budapesti Kőrösi Csoma Sándor út a 31-es főút egy kőbányai szakasza.

Története

A Kőrösi Csoma Sándor út kezdetben a Jászberényi út részét képezte, melyet 1875-ben felosztottak Külső- és Belső-Jászberényi útra.
Régi főútnak számít, mert erre vezetett a Jászberény felé igyekvő postakocsik útja, valamint itt hajtották fel az állatokat a pesti vásárra vagy a hizlaldákhoz, ám az állapota miatt csak kora tavasztól késő őszig volt használható. Rendezetlen környezet, s a közbiztonság hiánya jellemezte akkortájt a környéket.
1942-ben tartották a Kőrösi Csoma Sándor-centenáriumot (ő ugyanis 1842-ben hunyt el), s a Kőbányán lakó Gecse család javaslatára (akik Kőrösi rokonai voltak) még ebben az évben átnevezték a Belső-Jászberényi utat, s így elnyerte mai nevét.
Az út eredetileg nyílegyenesen haladt a Liget tértől az Élessarokig. 1976-1980 között tartott Kőbánya városközpontjának kiépítése. A főút nyomvonal-korrekción esett át. A Liget és Szent László tér közötti felhagyott szakaszából alakították ki a Kőrösi Csoma sétányt, így a mai útvonal ívesen kanyarodik a városközpont környékén.

Nevezetességek

A Szent László-templom

• Szent László tér (1953-1989: Pataky István tér): A kerület egyik központi tere, ugyanis itt található a Szent László-templom, mely 83 méteres magasságával kitűnik környezetéből (az ország harmadik legmagasabb egyházi épülete), valamint a Kőbányai Polgármesteri Hivatal és Önkormányzat, a kerület egyik híres intézményének számító Szent László Általános Iskola, s a szintén híres Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ (régi nevén Pataky István Művelődési Ház).
• ATV-székház: Az épületet 1964-re épült fel a Kőbánya Mozi számára, mely az első filmszínház volt a második világháború utáni Budapesten. A televíziózás térhódítása és a mozik látogatóinak csökkenése miatt azonban 1999-ben a mozi végleg bezárt, s épülete sokáig üresen állt. 2006-ban költözött be az épületbe az ATV, miután jelentős felújításokat végzett rajta.
• Rottenbiller park: Az egykori kert már a 19. században is a család tulajdona volt: az 1840-es években került Rottenbiller Lipót birtokába. A volt pesti főpolgármester halála után a Dreher családhoz került, s 1913-ban vásárolta meg a főváros a területet, hogy közparkká alakítsa, azonban nem kezdődött meg azonnal az átalakítás, így a terület hamar elburjánzott. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után lezárták, s csak később, már parkosított formában nyitották meg újra, azonban teljes rendezése csak 1950-ben kezdődött meg. Itt található az 1955-re felépült KÖSZI Kő-café, mely eredetileg Lőwy Sándor Úttörőházként működött a rendszerváltásig.
• Szent László Gimnázium: Kőbánya első középiskoláját 1907-ben alapították, ám jelenleg is álló, saját épülete csak 1915-re készült el Lechner Ödön és Vágó József tervei alapján. 1967 óta országos védettségű műemlék épület, szecessziós stílusa miatt.

Tömegközlekedés

A környék a tömegközlekedéssel jól ellátott helyek közé tartozik, ugyanis autóbuszokkal és villamosokkal is megközelíthető. Az úton végighaladnak a 3-as, a 28-as, a 28A, a 62-es és a 62A villamosok, valamint a 909-es és 909A buszok, továbbá az út egyes szakaszain haladnak a 9-es, 85-ös, 162-es, 185-ös és a 262-es autóbuszok.

Források

• Kőbányai utcák, utak, terek parkok története, Budapest Főváros X. kerületi Tanácsa V. B., Budapest, 1985, ISBN 963/-03-1945-4