Jókút
| Jókút (Kúty) | |||
 | |||
| A Szent József templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szenicei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1468 | ||
| Polgármester | Branislav Vávra | ||
| Irányítószám | 908 01 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4036 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 151 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 156 m | ||
| Terület | 27,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 39′ 32″, k. h. 17° 01′ 10″48.658889°N 17.019444°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 32″, k. h. 17° 01′ 10″48.658889°N 17.019444°E | |||
| Jókút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jókút témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jókút (1899-ig magyarul, és a mai napig németül: Kutti,[forrás?] szlovákul Kúty) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szenicétől 27 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban i. e. 2000 körül is éltek emberek. Később a bronzkor emberének i. e. 1500 és i. e. 700 közötti maradványai, valamint az i. e. 500 körül itt élt La Tène-kultúra emberének nyomai kerültek elő.
A mai települést 1468-ban Kuth néven említik először, Éleskő várának uradalmához tartozott. Később a Czobor család birtoka lett. 1645-ben a település leégett. 1678-ban három malom is működött a községben, amely 1736-tól a Habsburg család birtoka lett. 1707-ben egy feljegyzés még csak Szent Anna kápolnáját említi, de 1726-ra felépült a katolikus templom is, melynek tornya csak 1841-ben készült el.
Vályi András szerint "KÚTI. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Brodezkához 1/2 mértföldnyire, határja jól termő, jó kendert termesztenek, és árúlnak, fája, makkja, gubacsa, legelője van, földgye, réttye jó, piatzozása Sassinban."[2]
Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárában "Kutty, Nyitra m. tót falu, a Miava vize mellett, a Holicstól Pozsonyba vivő országutban. Számlál 2264 kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa termékeny; különösen rétje sok és jó; erdeje s ligetei szépek; halászata a Miavában, főképen pedig a Morvában hasznos; kendert termeszt, s azzal kereskedik Morvaországban és Ausztriában; 3 vizimalma van. F. u. ő cs. k. felsége." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2785, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 4136 lakosából 4011 szlovák, 56 cigány, 52 cseh volt.
2011-ben 4099 lakosából 3753 szlovák, 36 cseh és 24 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent József tiszteletére szentelt barokk római katolikus temploma 1716 és 1726 között épült. Tornya 1841-ben készült el.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1879-ben Andrej Ľudovít Radlinský szlovák író.
- Itt született 1879-ben Jehlicska Ferenc teológiai tanár és szakíró.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Források
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- E-obce.sk
- Lev Zachar 1976: Neskorolaténske sídlisko pri Kútoch. Zborník Slovenského národného múzea 70 - História 16, 31–53.
- Radoslav Čambal 2017: Laténske osídlenie na Záhorí. Malacky a okolie 10 História, 53-66, 154.
- Marek Hladík - Marian Mazuch 2018: Včasnostredoveké pohrebiská na strednom a dolnom Pomoraví - Kontinuita či diskontinuita v interakcii pohrebného rítu s geografickým priestorom. Malacky a okolie 11 - História
A Szenicei járás települései | ||
|---|---|---|
Szenice (Senica) | ||
|  | |