König Róza
| König Róza | |
| Született | 1825. március 9. Komárom |
| Elhunyt | 1904. május 10. (79 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása | fordító |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
König Róza (Komárom, 1825. március 9. – Budapest, 1904. május 10.) színházi kórus-énekesnő, fordító, előbb Egressy Béni, majd Csengery Antal felesége.
Élete
[szerkesztés]Apja König Károly (1789?-1866)[1] jómódú komáromi fűszerkereskedő volt,[2] de Komárom ostromában minden vagyonát elvesztette. Később lánya családjához költözött.[3] Testvére König Lajos lehetett.
1842-től Egressy Béni (1814-1851) felesége, de férjétől hamarosan különválva éltek. A zeneszerző korai halála után 1851. szeptember 24-től Csengery Antal (1822-1880) politikus, közgazdász, országgyűlési képviselő felesége lett. Első férjétől született lánya, Egressy Róza (1844-1851), apja halálát követően még gyerekkorában elhunyt.[4] 1852-1862 között Csengerytől nyolc gyermeke született, de csak négy élte túl a gyermekkort: Lóránt (1856-1924),[5] Olga (1858-1916;[6] Heinrich Gusztávné), Leona (1860-1947;[7] Vámossy Károly ügyvéd felesége) és Etelka (1862; Wlassics Gyuláné).[8]
Előbb a Zöldkert utcában,[9] majd 1864-től a Városliget határán laktak az ún. Csengery-villában.[10] Ennek helyére 1909-1910-ben Messinger Alajos tervei alapján felépült a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) első székháza. Második házassága idején a kor jeles politikusaival és a kultúra képviselőivel tartották a személyes baráti kapcsolatot. Többek között Arany János, Bezerédj István, Deák Ferenc, Eötvös József, Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Lónyay Menyhért, Lukács Móric, Pompéry János, Szász Károly, Szilágyi Dezső és Vámbéry Ármin.[11]
Sok francia és német színművet fordított a Nemzeti Színház számára, melyek az 1850-es és 1860-as években kerültek bemutatásra. Andersen meséit is fordította, melyekből mutatványokat közölt a Délibáb (1853–1854), a Divatcsarnok (1853)[12] és A Magyar Nép Könyve (1854–1856). 1877-ben Barabás Miklós megfestette.[13] Bartay Ede neki ajánlotta egyik zeneművét (Andante).[14]
A Nőképző Egylet tagja volt.
A Kerepes úti köztemetőben nyugszik.[15]
Unokájának Vámossy Olgának Vámbéry Rusztem, Wlassics Margitnak pedig Szentiványi József politikus volt a férje. Dédunokája Szent-Ivány József entomológus, ükunokája Barsiné Pataky Etelka mérnök, politikus, illetve dédunokájának Vámossy Klárának Benedek András író volt a férje, akitől származnak ükunokái: Benedek Katalin etnográfus és Benedek Gábor történész.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- ↑ Pesti Napló 17/286, 3 (1866. december 14.)
- ↑ Id. Szinnyei József (1830–1913) akadémikus, könyvtártudós komáromi históriái p. 37 (Tímár-ház - Naplójegyzet 1835–1848)
- ↑ 1904 Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 36, 276-277 (Fényképes nekrológ)
- ↑ Sziklavári Károly 2011: Az Egressy család származástörténeti krónikája. Lymbus 2011, 387-388, 20. jegyzet.
- ↑ A Magyar Földhitelintézet helyettes igazgatója; Cs. Lóránt gyászjelentése
- ↑ Cs. Olga gyászjelentése
- ↑ Cs. Leona gyászjelentése
- ↑ Samu Nagy Dániel 2004: Csengery Antal társaságai. In: Budapesti Negyed 46, 296.[1]
- ↑ 1853 körül náluk lakott Kemény Zsigmond író, politikus is (Papp Ferenc 1923: Báró Kemény Zsigmond II. Budapest, 106).
- ↑ Limburszky József tervei alapján épülhetett 1864-ben, illetve 1867-ben ugyanő tervei alapján bővítették verandával.
- ↑ Gábor Eszter 2006: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873). In: Magyar Műemlékvédelem. Budapest, 157, 304. jegyzet. (Vö. 154-155)
- ↑ Domokos Mariann 2019: A bátyjait kereső lány-típus (ATU 451) a 19. századi populáris olvasmányokban és a szóbeliségben. In: Ethno-Lore 36, 315, 38. jegyzet.
- ↑ Szendrei János - Szentiványi Gyula 1915: Magyar képzőművészek lexikona I. Budapest, 113.
- ↑ Fővárosi Lapok 8/121, 573 (1871. május 27.)
- ↑ Gyászjelentése
További információk
[szerkesztés]- Vasárnapi Újság 1904. május 15. p. 343-344.
- Fővárosi Lapok 1866/285.
