Ugrás a tartalomhoz

Limburszky József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Limburszky József
Született19. század
Elhunyt20. század
Foglalkozásaépítész
SablonWikidataSegítség

Limburszky József (? – 1872 után) magyar építész.

Élete

[szerkesztés]

Életéről kevés adat ismert. A 19. század első felének neves építésze, Hild József tanítványai közé tartozott.[1] Számos bérházat tervezett vagy alakított át Budapest területén, de foglalkoztatták az ipari építészetben is.

1830-1847 között Hild József mellett pallérként szerzett építői gyakorlatot és 1845-ben kapott építőmesterjogot. 1856 és 1868 között négy városligeti fasori tervet adott ki a keze közül. Ezek közül a Schosberger-villa esetében szintén felmerült, hogy Limburszky csak kivitelező lehetett, a tervet akadémiai képzettségű építész, esetleg Weber Antal készíthette. Vitatott a Városligeti fasor 55-56. számú telekre tervezett Wodianer-villa szerzősége is (1867). Felmerült a neve Csengery Antal klasszicista jellegű, portikuszos villájánál is (1863).[2]

Ismert épületei

[szerkesztés]
  • 1852: lakóház, Budapest, Paulay Ede utca 6.[3]
  • 1853: lakóház, Budapest, Dessewffy utca 21.[3]
  • 1866: Victoria-malom, Budapest, Kárpát utca 38-46. (az 1970-es években bontották el)[4]
  • 1868–1870: bérház, Budapest, Arany János utca 18.[5]
  • 1870: bérház, Budapest, Nagymező utca 64.[3]
  • 1871: bérház (később: Orient Szálloda), Budapest, Rákóczi út / Akácfa u. sarok (elpusztult 1945-ben)[6]
  • 1872: Panzer-ház, Budapest, Erzsébet körút 31.[7]

Épületbővítések

[szerkesztés]
  • 1857: Devecis- (Del Vecchio-)/Kéményseprő-házhoz új szárny toldása, Budapest, Bródy Sándor utca 15. (tervező: Hild Károly)[8][9]
  • 1866: házmesterlakás hozzáépítése, Budapest, Kisdiófa utca 16.[10]
  • 1867: leánynevelő intézet épületének bővítése, majd 1870-ban átalakítása, Budapest, Szabadság tér 3.[11]
  • 1868 előtt: földszintes lakóház a Pekáry-ház udvarára, Budapest, Király u. 47.[12]

Tervben maradt

[szerkesztés]
  • 1872: Dobler-bazár és garni hotel, Budapest, Király utca 16.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528