Victoria-malom
| A Victoria Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma | |
| Victoria-malom | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Cím | 1133 Budapest, Kárpát utca 38-46. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1866 |
| Bezárás | 1931 |
| Lebontás éve | 1970-es évek |
| Építési stílus | ipari eklektika |
| Tervező | Limburszky József |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gőzmalom |
| Elhelyezkedése | |
 A Victoria Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 24″, k. h. 19° 03′ 17″47.523400°N 19.054700°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 24″, k. h. 19° 03′ 17″47.523400°N 19.054700°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Victoria Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma, röviden csak Victoria-malom egy nagy múltú budapesti élelmiszeripari üzem, gőzmalom volt.
Története
[szerkesztés]Az 1800-as évek második felében bekövetkező nagyipari fejlődés során számos gőzmalom épült Budapest területén. Ezek közé tartozott a Victoria-malom is. A malom előde 1862-ben épült fel Lord Sámuel fakereskedő fűrészmalmaként Hild Károly tervei alapján. A gőzmalom 1865-ben épült meg a mai Újpesti rakpart (39-40.) – Tutaj utca (16-18.) – Kárpát utca (38-46.) – Bessenyei utca (2-4.) közötti területen. A létesítmény tervezője Limburszky József volt. Nevét a Victoria Gőzmalom Rt.-ről kapta, amely 1867-től üzemeltette.
Az eredetileg földszintes épületre és a 2 emeletes házra 1883-ban Pucher József 2-2 emeletet épített rá. 1915-ban Wellisch Hugó bővítette az épületállományt, 1918-ban pedig Wellisch Sándor és Wellisch Gyula emeletet, újabb toldalékot és korpasilót tervezett. 1899-ben (feltehetően szintén Wellisch Sándor és Wellisch Gyula tervei alapján) raktárépület épült hozzá a Kárpát u. 23. / Bessenyei u. 6. telken. Ez az épület 1944-ben elpusztult. Helyére óvoda és bölcsőde épült.
A malom mintegy 6 évtizeden keresztül működött. 1931-től felszámolás alatt állt. Az épület ezt követően megmaradt, de egy 1944-es angol légitámadás során megsérült. A második világháború után sem bontották el egyből, hosszú időn át raktárként használták. Végül az 1970-es években került sor az elbontására. Helyére a Kárpát utcai panel lakótelep egy része épült.
Források
[szerkesztés]- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528 , 264. o.
- Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0
- 1882-es térképábrázolás
- 1908-as térképábrázolás
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Gőzmalmok Budapest területén |
|---|
 |
