Kínai keleti vasútvonal
Kinai keleti vasútvonal
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Híd a vasútvonalon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai keleti vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Kínai keleti vasútvonal (kínai írással 东清铁路, történelmi kontextusokban gyakran Transzmandzsúriai vasútvonal, eredeti hivatalos nevén Kínai-Keleti vasútvonal, oroszul Китайско-Восточная железная дорога, КВЖД [Kitajszko-Vasztocsnaja zseleznaja daroga, KVZSD]) a Transzszibériai vasútvonal déli ágaként épült 1897 és 1903 között. Csita után ágazik ki a Transzszibériai vasútvonalról, és az északi vonalnál rövidebb útvonalon haladva szintén Vlagyivosztokban végződik.
A Kínai keleti vasútvonalat Oroszország építette, és 1935-ig orosz tulajdonban is volt. Az oroszországi polgárháborúból győztesen kikerült bolsevikok többször is ígéretet tettek a Kínai Köztársaságnak, hogy visszaadják a kínai népnek, ám erre nem került sor. Ezért 1929-ben Mandzsúria hadura, Csang Hszüe-liang megszállta a csapataival a területét, konfliktust idézve elő a Szovjetunióval. A két fél végül megegyezett, és a vasút ismét a szovjeteké lett – 1935-ig, amikor is 140 millió jenért eladták Japán bábállamának, Mandzsukuónak. 1945-ben, azt követően, hogy a szovjet csapatok felszabadították Harbint a japán megszállás alól, szovjet–kínai közös tulajdonba került, és a Csangcsun vasútvonal nevet kapta. Miután 1952-ben a Szovjetunió lemondott a maga részéről, kizárólagos kínai tulajdon lett, és 1953-ban ismét megváltozott az elnevezése: azóta Harbin vasútvonal a hivatalos neve.
Irodalom
[szerkesztés]- Sören Urbansky: Kolonialer Wettstreit. Russland, China, Japan und die Ostchinesische Eisenbahn. campus, Frankfurt am Main 2008, ISBN 9783593387710
- Mara Moustafine. Secrets and Spies: The Harbin Files. A Vintage Book series, Random House, Australia Pty Ltd, 468 pp.
- F.R. Sedwick, (R.F.A.), The Russo-Japanese War, 1909, The Macmillan Company, N.Y., 192 pp.
- Colliers (Ed.), The Russo-Japanese War, 1904, P.F. Collier & Son, New York, 128 pp.
- Jung Chang, Jon Halliday: Mao, az ismeretlen történet, p. 84., 192.
