Kálium-fluorid
Kálium-fluorid | |
IUPAC-név | Kálium-fluorid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7789-23-3 |
RTECS szám | TT0700000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | KF |
Moláris tömeg | 58,10 g/mol |
Megjelenés | színtelen por |
Sűrűség | 2,49 g/cm³[1] |
Olvadáspont | 858 °C[1] |
Forráspont | 1505 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | Jó, 485 g/l (20 °C)[1] |
Gőznyomás | 0,13 mbar (752 °C)[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Mérgező (T)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R23/24/25[1] |
S mondatok | (S1/2), S26,S45[1] |
LD50 | 245 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Kálium-klorid Kálium-bromid Kálium-jodid |
Azonos anion | Lítium-fluorid Nátrium-fluorid Rubídium-fluorid Cézium-fluorid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-fluorid (KF) a kálium és a fluor vegyülete. Színtelen, kristályos vegyület. Erősen higroszkópos. Vízben jól oldódik. Oldata semleges kémhatású, de hevítés hatására enyhén lúgos lesz. Létezik dihidrátja és tetrahidrátja is.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A kálium-fluorid-olvadék a szilícium-dioxidot és a bórsavat feloldja, az alumínium-oxidot megtámadja.
Élettani hatása
[szerkesztés]Mérgező hatású, a központi idegrendszerre, illetve a gyomor-és béltraktusra hat. A heveny mérgezés hányással jár, az idült mérgezés elváltozásokat okozhat a fogakban és a csontokban.
Előállítása
[szerkesztés]A kálium-fluorid a hidrogén-fluorid oldatából kálium-hidroxiddal vagy hamuzsírral való közömbösítésével állítható elő. A keletkezett oldatot kikristályosítják, az oldatból vegyület dihidrátja válik ki.
Felhasználása
[szerkesztés]A kálium-fluoridot üvegek maratására, illetve fa tartósítására alkalmazzák. A szerves kémiában a klórtartalmú szerves vegyületek fluortartalmúakká alakítására használják.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i A kálium-fluorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 27. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Vogel, A. I.; Leicester, J.; Macey, W. A. T. “n-Hexyl Fluoride” Organic Syntheses, Collected Volume 4, p.525 (1963). http://www.orgsyn.org/orgsyn/pdfs/CV4P0525.pdf
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret