Középülettervező Vállalat
| Középülettervező Vállalat | |
| Rövid név | KÖZTI |
| Típus | építésziroda |
| Alapítva | 1949. |
| Cím | 1023 Budapest, Lublói u. 2. |
| Kiszolgált területek | építészmérnöki tevékenység |
| Vezetők | Smaraglay László |
| Iparág | építőipar |
| Forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alkalmazottak száma | 81 fő |
| Nyelvek |  magyar nyelv |
| Magyar cégjegyzékszám | 01 10 041636 |
 Középülettervező Vállalat
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 38″, k. h. 19° 02′ 00″47.527209°N 19.033398°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 38″, k. h. 19° 02′ 00″47.527209°N 19.033398°E | |
| A Középülettervező Vállalat weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
A Középülettervező Vállalat (rövidítve: KÖZTI) 1949 óta működő magyarországi építésziroda. Az 1950-es évektől vezető, középületek tervezésére specializálódott állami építészműhely, az 1990-es években privatizálták, ma magánkézben működik KÖZTI Zrt. néven.
Története
[szerkesztés]A megalakulás és az ötvenes évek
[szerkesztés]Az irodát hivatalosan 1949 októberében alapította az építésügyi miniszter Középülettervező Iroda Nemzeti Vállalat néven. Elődjének tekinthető az 1946 őszén létrehozott Új Építészet Köre, illetve az ebből 1948 elején megalakított, a feloszlatott Fővárosi Közmunkák Tanácsának helyére költöző Állami Építéstudományi Tervező Iroda, amelyet még abban az évben Magasépítési Tervező Intézet néven szerveztek át. A Közmunkatanács Madách téri irodáiból a KÖZTI 1951-ben költözött át a Kecskeméti u. 10-12. szám alatt, Payr Egon tervei szerint épült saját székházba, egy műterme pedig a budai várban, a Dísz tér 4. szám alatti volt nunciusi palotában működött.
A KÖZTI-t alapvetően középületek (oktatási és nevelési létesítmények, egészségügyi objektumok, iroda- és üzletházak, kulturális intézmények, vendéglátó, idegenforgalmi és más szolgáltató létesítmények, valamint műemlék-helyreállítások) tervezésére hozták létre. Mint az ország legnagyobb ilyen építészirodája, számos neves építészt foglalkoztatott és (akárcsak az Ipari Épülettervező Vállalat) egyértelműen kiemelt szerepet élvezett a rendszerváltásig.
Az iroda már a negyvenes évek végén kiemelt feladatokat kapott. Itt indult meg olyan meghatározó projektek tervezése, mint a Népstadion (építészek: Dávid Károly, Kiss Ferenc, Juhász Jenő), a Miskolci Nehézipari Műegyetem (építészek: id. Janáky István, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos), a budai volt királyi palota helyreállítása (Janáky István, Kotsis Iván, Gerő László), a Budai Várnegyed helyreállítása (id. Janáky István, Metzner Lajos, Csemegi József), a budapesti Műegyetem bővítése (Rimanóczy Gyula), a Veszprémi Műegyetem (Janáky István, Rimanóczy Gyula, Benedek Frigyes, Kiss László), vagy a MOM Kultúrház (Dávid Károly). A nagypolitika már az 1948–51 közötti időszakban is figyelemmel kísérte az egyes kiemelt beruházások tervezését; a volt királyi palota átalakítását Rákosi Mátyás és Vas Zoltán, az Országos Tervhivatal elnöke, a miskolci egyetemi központ építését Darvas József miniszter és Perényi Imre „támogatta” tanácsaival – de ez igaz volt a Népstadion esetére is.
Az 1951 körül lezajlott fordulat, amely kárhoztatta a modernista szellemben dolgozó építészeket és szovjet példákra hivatkozva a szocialista realizmus formanyelvét, illetve a magyar klasszicista építészet hagyományainak követését írta elő számukra, a KÖZTI-ben is számos terv átdolgozását eredményezte. A változtatásokat jól meg lehet figyelni a budapesti Műegyetem e korban emelt épületcsoportjánál (Rimanóczy Gyula, Kleisenel János, Vas Zoltán), amelynek első, a Dunához legközelebbi épülettömbje még a skandináv építészet hatását mutatja, míg a később felépült hátsó szárnyak már közelebb állnak a szocialista realista eszmékhez. Számos nagy létesítmények észrevehető a modern és az elvárt „szocreál” stílusjegyek vegyítése – ilyen például a Népstadion. A kényszer alól a KÖZTI építészei többfelé próbáltak kiutat találni. Volt, aki a magyar klasszicista építészet szellemében dolgozott (Iparművészeti Főiskola új épülete, tervezők: Farkasdy Zoltán, Mészáros Géza, Mináry Olga; Tolnai kultúrház, építész: Pintér Béla), volt, aki a két világháború közötti skandináv neo-stílusokhoz nyúlt ihletésül (a gödöllői egyetem víztornya, építész: Jánossy György; debreceni irodaház, építész: Molnár Péter), de van példa az egyiptomi építészet elemeinek felhasználására is (dunaújvárosi rendelőintézet, építész: Ivánka András). A tisztán szocreál épületek közé sorolható a Mühlbacher István és Gádoros Lajos tervei szerint épült Szinkron Műterem, vagy a csepeli rendőrség (Szrogh György) és a munkásszálló (Dávid Károly) épületei.
1956–58 között az állami nagyberuházások munkálatai jelentősen lelassultak, ezzel párhuzamosan a KÖZTI is veszített jelentőségéből. Az ekkor épülő kisebb beruházásoknál lassan eltűnnek a szocialista realizmus vonásai és visszatér a modernista hangnem. Ma is fontos, számon tartott emléke ennek a kornak a jászberényi egykori tisztasági fürdő (Zalaváry Lajos), a Hotel Karancs, Salgótarján (Jánossy György, Hrecska József) vagy a piszkéstetői Csillagvizsgáló (Szrogh György, később Csontos Csaba tervei szerint bővítve). A KÖZTI feladatai között számban ekkor kapnak nagyobb súlyt a lakóépületek, illetve a típustervek. Fontos fordulópontot jelent az 1958-as brüsszeli Világkiállítás magyar pavilonja, amelynek Gádoros Lajos és munkatársai tervei szerint készült, modern épülete egyértelműen sikert arat. Ebben az évben Skoda Lajos személyében új igazgató kerül a vállalathoz.
A hatvanas évektől a rendszerváltásig
[szerkesztés]A hatvanas években a KÖZTI építészei számos műfajban alkotnak maradandó épüleket. Kismarty-Lechner Kamill az oktatási épületek terén, Ázbej Sándor a színházépületekkel (pl. a Hevesi Sándor téri teátrum átalakításával) jeleskedik. Számos szálloda terve készül a KÖZTI műtermeiben (Aranyhomok Szálloda, Kecskemét, építész: Janáky István és Perczel Dénes; Budapest Szálló, építész: Szrogh György; Hotel Hilton, Budapest, építész: Pintér Béla). Ekkoriban készülnek el a budai volt királyi palota kialakításának végleges tervei, Janáky István alaptervét követve Hidasy Lajos vezetésével. A budai Vár rekonstrukciója során számos kiemelkedő lakóház születik, a legismertebb a Jánossy György tervei szerint épült Fortuna u. 4. A KÖZTI-ben vezénylik az Operaház és a Pesti Vigadó helyreállítását, itt készülnek a pályázatnyertes Hofer Miklós tervei az új Nemzeti Színházhoz (nem épült meg).
Ebben az időszakban fokozottan beindul a külföldi helyszínekre történő tervezés, amely a hazai építészirodák közül az Algériában, Nigériában és az Egyesült Arab Emírségekben is önálló kirendeltséget fenntartó KÖZTI munkáját határozta meg a legjobban. Itt készültek az algíri Olimpiai Stadion tervei (Ázbej Sándor), két 7000 fős stadion terve Algériába (El-Asnam és Mostagenem, Szabó István), számos nagy léptékű lakóberuházás, több középiskola tervei (főleg Boór Zoltán, Perczel Dénes és Marosi Miklós tervezésében), valamint egészségügyi intézmények tervei. A számos megvalósult terv mellett kiemelkedik Polónyi Károly városépítészeti szakmunkássága, aki több algériai és nigériai település általános rendezési tervének készítésében vállalt szerepet. Kékesi László mecsetet tervezett a nigeri Maradi városába, Hübner Tibor, Emődy Attila és Szabados László pedig nagyobb kuvaiti és abu-dzabi beruházások tervezésében vettek részt.
A hetvenes években modern nagyvárossá formálódó Budapest számos jellegzetes épülete szintén a KÖZTI tervezőasztalain öltött először formát. Ilyen a Szervita téri parkolóház (a maga műfajában az első a városban) és a hozzá csatlakozó irodaház (építészek: Szabó István és Jakab Zoltán), a Vörösmarty téri irodaház (Tallós Elemér és ifj. Hübner Tibor, lebontva), az Atrium Hyatt Szálló (Zalaváry Lajos), az INTRANSZMAS-irodaház (Nagy Elemér) és a Budapest Sportcsarnok. A vidéki beruházások közül kiemelkedik a Győri Műszaki Főiskola (Hofer Miklós, Halmágyi Ildikó, ifj. Hübner Tibor, Horváth Lajos, Boór Zoltán), a debreceni Építőipari Főiskola (Pintér Béla), a nyíregyházai Pedagógiai Főiskola (Kiss István).
A rendszerváltástól napjainkig
[szerkesztés]A KÖZTI még az 1980-as évek végén részvénytársasággá alakult, a részvények többsége az alkalmazottak kezébe került. Ekkor a Kecskeméti utcai székházból az Alkotás utcába, majd egy saját tervezésben és beruházásban felépült új irodaházba költözött. A kilencvenes évek meghatározó beruházásai közé tartozik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, a Magyar Természettudományi Múzeum új épülete a Ludovika rekonstrukciójával és átalakításával, az ELTE lágymányosi Vegyészeti és Fizikai Fakultása, a pécsi Gandhi Gimnázium (Skardelli György) vagy a Ferihegyi 2/B Terminál. A kétezres években Skardelli György és munkatársai tervei szerint épült fel az új Budapest Sportcsarnok, 2011-ben pedig Tima Zoltán tervei szerint készült el a SkyCourt a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren.
A KÖZTI-ben 2011-ben hat építész stúdió működik, vezetőik: Bordács László, Marosi Miklós, Pottyondy Péter, Skardelli György, Tima Zoltán, Tompos Csaba.
A KÖZTI igazgatói
[szerkesztés]- Gádoros Lajos 1948–1958
- Skoda Lajos 1958–1970.
- Mányoki László 1970/1972?–1988.[1]
- Töreky Dezső 1988–1989
- Dr. Jaklics Ervin 1989–1996
- Hübner Tibor 1996–2003
- Smaraglay László 2003–2021[2]
- Tima Zoltán 2021–
A KÖZTI főépítészei
[szerkesztés]- id. Janáky István 1948–1965
- Rimanóczy Gyula 1950–1958
- Jánossy György 1970–1988
- Zalaváry Lajos 1970–1990
- Pintér Béla 1974–1990
- Kékesi László 1985–1989
- Marosi Miklós 1990–2021
- Tima Zoltán 2021–
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Almádi, Zirc és Veszprém(megye) helytörténeti wiki[halott link]
- ↑ A KÖZTI honlapja. [2011. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 7.)
Források
[szerkesztés]- Zalaváry Lajos: KÖZTI. In: Schéry Gábor (szerk.): A magyar tervezőirodák története. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2001. 193-212. o. [1]
- Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867–1967. 2. kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970.
- Szendrői J. – Arnóth L. – Finta J. – Merényi F. – Nagy E.: Magyar építészet 1945–70. Corvina, Budapest, 1972.