Ugrás a tartalomhoz

Hübner Tibor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hübner Tibor
SzületettHübner Tibor Jenő Lajos
1897. április 5.
Budapest
Elhunyt1964. szeptember 26. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBerczel Gabriella
(h. 1931–1964)
SzüleiHübner Jenő
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1923)
SírhelyeFarkasréti temető (6/4-1-21/22)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hübner Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hübner Tibor (Budapest, 1897. április 5. – Budapest, 1964. szeptember 26.)[3] magyar építész. Egy régi, székesfehérvári építészcsalád sarja. Nagyapja, Hübner Nándor Ybl Miklós barátja volt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház épületének tervezője. Apja, Hübner Jenő (1863–1929) az eklektikus győri városháza alkotója.

Munkássága

[szerkesztés]

Hübner Jenő és Eisele Emília fiaként született. Korai építészeti tevékenysége a neobarokk kompozíciókon alapszik. Egyik legjelentősebb ilyen jellegű alkotása a Magyar Nemzeti Bank szombathelyi fiók székháza (1928-1929) a mai Savaria út mentén fekvő, a mellékutcához lesarkítással csatlakozó telken. A hivatali helyiségek az első emeleten vannak, a földszinten és a második emeleten négy lakás (ebből három négyszobás) épült. A neobarokk architektúra különös gondossággal megoldott részlete a középrizalit és a kapubejáró, továbbá a lépcsőház.

Építészeti megjelenésben a szombathelyi bankházhoz hasonló a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókintézete (1927-1928), mely szintén saroktelken épült, egyoldali főhomlokzattal. A lakások és a hivatali helyiségek elrendezése az előbbihez hasonló.

Szerényebb építészeti külsővel, Z alakú alaprajzi megoldással tervezte a dombóvári reálgimnáziumot. A háromszintes középső tömbhöz az egyik végén az igazgatói lakás, a másikon a tornaterem csatlakozik. Az épületben tíz különféle méretű tanterem, rajzterem, szertárak és mellékhelyiségek helyezkednek el. Az épület díszítése eklektikus, neobarokk. A lakás és a tornaterem kissé szervetlenül illeszkednek az együtteshez.

Az 1930-as évek elején az új építészet követőihez csatlakozott.

Felesége Berczel Gabriella volt, Berczel Jenő kormányfőtanácsos és Havassy Jolán lánya, akivel 1931. június 6-án Budapesten kötött házasságot.[4]

Fontosabb építészeti munkái

[szerkesztés]
– szombathelyi székháza (1929),
– ceglédi székháza,
– székesfehérvári székháza,
– veszprémi székháza,
– bajai székháza,
– gyöngyösi székháza,
– debreceni székháza (1933),
– érsekújvári (Nové Zámky) székháza.
Nagy-Magyarország-emlékmű

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. ISBN 963-10-1780-X  
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
  • Művészeti lexikon. Péczely Béla, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.
  • Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.
  • Kanizsai enciklopédia. B.Z. Lapkiadó Kft., 1999.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hübner_Tibor&oldid=27385613”