Farkasdy Zoltán
| Farkasdy Zoltán | |
| Született | 1923. február 7. Budapest |
| Elhunyt | 1989. július 3. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Domokos Judit |
| Foglalkozása | építész, egyetemi tanár, építészeti író |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (31-2-22)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasdy Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Farkasdy Zoltán (Budapest, 1923. február 7. – Budapest, 1989. július 3.) Ybl- és Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, építészeti író, a Magyar Építőművészek Szövetségének egyik alapítója.
Életpályája
[szerkesztés]Apja Farkasdy Zoltán (1890),[3] tanítóképző intézeti tanár Budapesten, anyja, fülei Szántó Ilona (†1967) úrnő, középiskolai tanárnő volt.[4][5] Apai nagyszülei Farkasdy Béla (1858–1926) csilizpatasi református lelkész és nagypadányi László Zsófia asszony voltak.[6]
Középiskolai tanulmányait a fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte. 1941-ben beiratkozott a József Nádor Műszaki Egyetem építészmérnöki karára. 1944-ben kisegítő tanársegédként részt vett az Épületszerkezeti Tanszék oktatómunkájában. Tanulmányait a háború megszakította, társaival együtt 1944-ben Németországba vitték. A súlyos történelmi helyzet ellenére szakmailag kedvezően alakult a sorsa: 1945–46-ban Dániában talált munkát, olyan építészek mellett, mint Benedix és Klein, majd Jørn Utzon, akit a későbbiekben sydney-i Operaháza tett világhírűvé.
1947-ben tért haza és fejezte be tanulmányait. 1949-ig Széll László magánirodájában dolgozott, közben a Műegyetem Épületszerkezeti Tanszékén Árvé Károly mellett tanársegéd. 1949–51 közt a Magasépítési Tervező Intézetben (MATI), ill. az abból levált Középülettervező Irodában (KÖZTI) dolgozott, id. Janáky István[7] mellett. A kiváló mester munkatársaként vett részt a Miskolci Nehézipari Egyetem első épületének tervezésében, olyan tehetségekkel együtt, mint Jánossy György és Zalaváry Lajos. Ebben a légkörben valósult meg 1951-ben első – Janákyval közös – műve, a BME Stoczek utcai új tanulmányi épülete. Ezen időszakban tervezett épületeit a két világháború közötti modern stílus továbbélése jellemzi.
1951–53 között műteremvezető lett a KÖZTI-ben. 1951-ben a MÉSZ alapító tagja, később főtitkára, majd alelnöke. „A magyar építészet úgynevezett »haladó hagyományainak« – ma csak szocreál korszaknak nevezett – archaizálási kényszerében készült 1953–54 között Budapesten, a Zugligeti úton a Magyar Iparművészeti Főiskola, melynek lépcsős, árkádos, oszloprendes-timpanonos főbejárata klasszikus arányrendszereket idéz.”[8]
A szocreál béklyóitól megszabadult építész első munkája egy ötemeletes, magastetős lakóház az óbudai Dereglye utcában (1957–58), melyet számos további tervezési feladat követett: 1957–59 között három lakóépület a Várnegyedben, az ottani tömbrehabilitáció részeként; 1956–64 között a dunaújvárosi 500 ágyas városi kórház; 1959–61-ben pedig ismét a budai Várban, az Úri u. 32. alatti foghíjbeépítés.
1961-ben áthelyezték a Típustervező Intézetbe (TTI). Itt tervezte többek között a kelenföldi 15 emeletes toronyházakat (kivitelezés: 1963–70), a Hotel Olimpiát a Normafánál (1968–70), valamint a miskolci 400 ágyas gyermekkórházat (1967–75).
1970-től, súlyos infarktusból felépülve a Műegyetem Középülettervezési Tanszékén tanított – 1982-től egyetemi tanárként, 1983–86 közt tanszékvezetőként – 1989-ben bekövetkezett haláláig. Hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Szakcikkeit elsősorban a Magyar Építőművészet közölte. Munkásságának elismeréseként 1963-ban és 1973-ban Ybl-díjjal, 1988-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.[9]
Házassága és gyermekei
[szerkesztés]Felesége Domokos Judit, akinek a szülei dr. Domokos Gyula és Bakos Ella (†1976) voltak.[10] A menyasszony anyai nagyszülei Bakos Kálmán és szigeti Vass Irén (†1960) asszony voltak.[11] Farkasdy Zoltán és Domokos Judit frigyéből született:
- Farkasdy Zsuzsa
- Farkasdy Zoltán
Épületei
[szerkesztés]- BME Stoczek utcai oktatási épülete (id. Janáky István) · 1949
- Miskolci Egyetem I. ütem (főépítész: id. Janáky István) · 1949–51
- 250 fős falusi kultúrház irányterve · 1951 (megvalósulási helyszínek: Litér, Lenti, Balatonmagyaród, Mandabokor, Tiszagyulaháza)
- Szolnok: SZTK-rendelőintézet (társszerzőkkel) · 1952–54
- Budapest XII., Zugligeti út 9–25.: Iparművészeti Főiskola – ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (munkatársak: Limpek Jolán, Mináry Olga, Mészáros Géza) · 1953–54
- Dunaújváros: 500 ágyas városi kórház · 1956–64; bővítés: 1977
- Budapest III., Dereglye u. 3.: lakóház · 1957–58
- Foghíjbeépítések a budai Várban: Úri u. 32., Tóth Árpád sétány 24., Fortuna u. 15. · 1957–59
- Budapest I., Úri u. 34.: foghíjbeépítés · 1959–61
- Balatonfüred: Arácsi-strand · 1961–62
- Budapest I., Dísz tér 8.: saroképület (munkatárs: Kenessey Attila) · 1963–68
- Budapest I., Úri u. 30.: lakóépület · 1965–70
- Budapest XI., Kelenföldi-ltp. 15 emeletes toronyépületei · 1963–70
- Miskolc: 400 ágyas gyermekkórház · 1967–75
- Budapest XII., Eötvös út 40.: Hotel Olimpia · 1968–70 (lebontva)
- Budapest XI., Stoczek utcai egyetemi épület emeletráépítés · 1986
- több magánnyaraló és víkendház
Cikkei
[szerkesztés]- Sztálinvárosi Kórház. Magyar Építőművészet. 1958/1–3. 31. p.
- Sztálinvárosi Kórház. Magyar Építőipar. 1960/9. 423-427. p.
- Gondolatok az Erzsébet-híd megnyitásakor. Magyar Építőművészet. 1965/1. 67. p.
- Művelődési ház és Megyei könyvtár, Salgótarján. Építész: Szrogh György. Magyar Építőművészet. 1967/2. 24-35. p.
- Búcsú az épülettől – az építész mérlege. Magyar Építőművészet. 1967/3. 16-17. p.
- Megyei kórház, Salgótarján. Építész: Ulrich Ferenc (KÖZTI). Magyar Építőművészet. 1968/3. 5-13. p.
- Kórház, Kazincbarcika. Építész: Jánossy György (KÖZTI). Magyar Építőművészet. 1970/2. 34-41. p.
- Olimpia Szálló – Budapest, Normafa. Műszaki Tervezés. 1973/5. 8-13. p.
- Centrum Áruház, Eger. Építész: Peschka Alfréd (Lakóterv). Magyar Építőművészet. 1975/1. 36-39. p.
- Dr. Széll László (1903–1976). Magyar Építőművészet. 1977/1. 63. p.
- Gondolatok az építészképzésről. Magyar Építőművészet. 1985/6. 14. p.
- Óvodai játékházak, Budapest. Építészek: Bérczes László, Balla Ákos, Horváth Róbert, Poós Tamara, Vértesi László, Szűcs László, Földessy Árpád, Balázs Tibor. Magyar Építőművészet. 1986/1. 28. p.
Képgaléria
[szerkesztés]-
BME Stoczek-blokk (1949) az 1986-os emeletráépítéssel -
Iparművészeti Főiskola, 1953–54 -
Iparművészeti Főiskola -
Óbudai lakóház, 1957–58 -
Budai Vár: Úri utcai lakóház, 1957–59 -
Budai Vár: Fortuna utcai lakóház, 1957–59 -
Budai Vár: Úri utcai lakóház, 1959–61 -
Budai Vár: Dísz téri lakóház, 1963–68 -
Miskolci gyermekkórház, 1967–75 -
Miskolci gyermekkórház (hátsó szárny) -
Normafa: Hotel Olimpia, 1968–70 -
Normafa: Hotel Olimpia
További információk
[szerkesztés]- Merényi Ferenc: Cento anni architettura ungherese 1867–1965 (Római Magyar Akadémia, 1965)
- Modern építészeti lexikon (Műszaki Könyvkiadó, 1978) – p. 87
- Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (Műszaki Könyvkiadó, 1980) – pp. 162–63
- Magyar nagylexikon VII. kötet (Budapest, 1998) – p. 896
- ARCHITECA HUNGARICA
- A második félévszázad építészete
- A MOME története
- Pusztul az olimpikonok egykori főhadiszállása a Normafán – HVG.hu
- Dunaújváros képekkel
- Fasori Evangélikus Gimnázium
- Osskó Judit: Unokáink is látni fogják. Tíz építészportré, 1977–1995. Szendrői Jenő, Vargha László, Dercsényi Dezső, Pierre Vago, Farkasdy Zoltán, Goldfinger Ernő, Csonka Pál, Rados Jenő, Gerő László, Jánossy György; jegyz., életrajzok Vukov Konstantin, interjúbev. Borvendég Béla et al.; Terc, Budapest, 2007 + DVD
- Ferkai András: Farkasdy Zoltán építészete; HAP Tervezőiroda Kft., Budapest, 2014
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ familysearc.org Pataš, Dunajská Streda, Slovakia - Farkasdy Zoltán református keresztelője
- ↑ familysearch.org Farkasdy Zoltáné fülei Szántó Ilona gyászjelentése
- ↑ Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-19711971. április 5. (874-1446)3. Beszámoló az Egyetem 1970. évi költségvetési és beruházási tervének végrehajtásáról
- ↑ Turul 1883-1950. 1928 1928-1/2 II. Kisebb rovatok. VEGYES. A Farkasdi és Görcsönyi Farkasdy-család
- ↑ Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
- ↑ Idézet Mujdricza Péter Farkasdy-cikkéből
- ↑ Kossuth díj 1988. [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Domokos Gyuláné Bakos Ella
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések -Bakos Kálmánné Vass Irén
Források
[szerkesztés]- MÉ 1960/3, 1967/2,5, 1971/6, 1973/4, 1988/3, 1989/5
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés
- Lipták Irén: Farkasdy Zoltán (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1975; a Mai magyar művészek sorozatban)
- Schéry Gábor: Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik, 1953-1994 (ÉTK Kft, 1995) – pp. 158, 264
- VENDÉGVÁRÓ[halott link]
- Mujdricza Péter: Farkasdy Zoltán
- Magyar életrajzi lexikon