Juravenator
Juravenator | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: késő jura, 151,5 Ma | ||||||||||||||||||||
![]() Juravenator starki
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Juravenator témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Juravenator témájú kategóriát. |
A Juravenator (nevének jelentése 'jura-hegységi vadász')[1] a kis méretű (75 centiméter hosszú) coelurosaurus dinoszauruszok egyik neme, amely a mai németországi Jura-hegység területén élt a késő jura kimmeridge-i korszakában, körülbelül 151–152 millió évvel ezelőtt. Fosszíliáját 1998-ban egy amatőr őslénykutató, Klaus-Dieter Weiß fedezte fel egy Eichstätt közelében levő meszesgödörben, a lelet német beceneve, a Borsti, amit általában drótszőrű kutyák kapnak, arra a feltételezésre utal, hogy az állat prototollakkal rendelkezett. Egyetlen rendkívül jó állapotban megőrződött lelet alapján ismert, melyen a csontokon kívül a pikkelyes kültakaró lenyomatai is fennmaradtak.
Ősbiológia
[szerkesztés]Tollak és pikkelyek
[szerkesztés]
A Juravenatort eredetileg a Compsognathidae család tagjaként sorolták be, miáltal a Compsognathus közeli rokonává vált, melynek egyetlen példánya a farkán pikkelyek lenyomataival együtt őrződött meg, azonban a Sinosauropteryxhez és a Sinocalliopteryxhez hasonlóan bizonyítékkal szolgált egy pelyhes, tollszerű testtakaróra is.[2] A Juravenator fosszilizálódott bőrének egy részén (egy a farok tövéről és a hátsó lábról származó darabon) főként szokványos dinoszaurusz pikkelyek nyomai találhatók, de felfedezhetők olyan lenyomatok is, amik egyszerű tollaktól származhatnak.[3] A kínai őslénykutató, Hszü Hszing ( ) a lelettel kapcsolatban a Nature című folyóiratban kijelentette, hogy a Juravenator farkán a pikkelyek jelenléte azt jelentheti, hogy a korai tollas dinoszauruszok tolltakarója jóval változatosabb volt, mint a modern madaraké. Hszü ( ) megkérdőjelezte a Juravenator compsognathidaként való értelmezését, azt állítva, hogy a kiterjedt pikkelyes bőr kezdetleges jelleg, bár a Compsognathus farkán szintén pikkelyek őrződtek meg. Hszü ( ) úgy vélte, hogy az a legvalószínűbb, hogy a Juravenator és a többi kezdetleges tollas dinoszaurusz egyszerűen jóval több pikkellyel rendelkezett, mint a modern madarak, melyeknek csak a lábfején és alsó lábszárán találhatók pikkelyek.[4] Ezt az értelmezést támogatta egy, a Juravenator fosszíliájáról készült későbbi tanulmány is, ami szálas struktúráktól, feltehetően kezdetleges tollaktól származó halvány lenyomatokról számolt be.[3]
A bőrlenyomatok a sípcsontok és a 8–22. farokcsigolyák körül találhatóak. A lenyomatokon egyforma méretű, sima pikkelyek látszanak, melyek hasonlítanak a korábban talált dinoszauruszpikkely-maradványokra. A Juravenator rokonságába tartozó coelurosaurusok, például a compsognathida Sinosauropteryx és Sinocalliopteryx kövületein tollak maradványai láthatóak, ezért sokan úgy gondolták, hogy a tollazat szünapomorf jelleg lehetett ennél a csoportnál. A Juravenator pikkelyei azonban megingatják ezt a feltételezést. A tollak hiányára többféle magyarázat is elképzelhető, például hogy a faj utólag veszítette el a tollazatát, vagy hogy a toll több coelurosaurus ágnál egymástól függetlenül fejlődött ki.[5]
Osztályozás
[szerkesztés]A Juravenatort bizonyos jellegei alapján eredetileg a Compsognathidae család tagjaként írták le, de rendszertani besorolása vitatott, mivel a későbbi vizsgálatok hibákat találtak a leletekről szóló első tanulmányban. Bár a Sinosauropteryxszel és más compsognathidákkal egy csoportban helyezték el, Richard J. Butler és szerzőtársai úgy találták, hogy nem tartozott a compsognathidák közé, inkább a maniraptorák bazális képviselője lehetett.[6] A tanulmányok nem értenek egyet abban, hogy a comspognathidák e későbbi csoporthoz tartoznak-e vagy jóval kezdetlegesebbek, de valamennyi maniraptora bőrlenyomat bizonyítékkal szolgált a tollak jelenlétére.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2006-ban Ursula Göhlich és Luis Chiappe nevezte el és írta le a Juravenator starki típusfajt. Az általános név a Jura-hegység nevéből és a latin venator, "vadász" szóból származik. A konkrét név a Stark családot, a kőbánya tulajdonosait tiszteli, ahol a maradványokat felfedezték. (2006) „A new carnivorous dinosaur from the Late Jurassic Solnhofen archipelago”. Nature 440 (7082), 329–332. o. DOI:10.1038/nature04579. PMID 16541071.
- ↑ Göhlich, U.B., Chiappe, L.M. (2006). „A new carnivorous dinosaur from the Late Jurassic Solnhofen archipelago”. Nature 440, 329–332. o.
- ↑ a b Goehlich, U.B., Tischlinger, H., and Chiappe, L.M. (2006). „Juravenator starki (Reptilia, Theropoda) ein neuer Raubdinosaurier aus dem Oberjura der Suedlichen Frankenalb (Sueddeutschland): Skelettanatomie und Wiechteilbefunde”. Archaeopteryx 24, 1–26. o.
- ↑ Xu, X. (2006). „Scales, feathers, and dinosaurs”. Nature 440, 287–288. o.
- ↑ Göhlich, U.B., Chiappe, L.M. (2006). „A new carnivorous dinosaur from the Late Jurassic Solnhofen archipelago” (PDF). Nature 440, 329-332. o. (Hozzáférés: 2010. november 26.)[halott link]
- ↑ Butler, R.J., Upchurch, P. (2007). „Highly incomplete taxa and the phylogenetic relationships of the theropod dinosaur Juravenator starki”. Journal of Vertebrate Paleontology 27 (1), 253–256. o. DOI:10.1671/0272-4634(2007)27%5B253:HITATP%5D2.0.CO;2.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Juravenator című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Photo: Scaly New Dinosaur Creates Flap Over Feathers' Evolution. National Geographic. (Hozzáférés: 2010. november 26.)