Josida Sigeru
Josida Sigeru | |
Japán 45., 48., 49., 50. és 51. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1946. május 22. – 1947. május 24. | |
Előd | Asida Hitosi |
Utód | Hatojama Icsiró |
Hivatali idő 1948. október 15. – 1954. december 10. | |
Előd | Sidehara Kidzsúró |
Utód | Katajama Tecu |
Született | 1878. szeptember 22. Jokoszuka, Japán Birodalom |
Elhunyt | 1967. október 20. (89 évesen) Tokió, Japán |
Sírhely |
|
Párt | Liberális Demokrata Párt |
Szülei | Takeuchi Tsuna |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Vallás | római katolikus |
Díjak |
|
Josida Sigeru aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Josida Sigeru témájú médiaállományokat. |
Josida Sigeru (吉田 茂; Hepburn: Shigeru Yoshida ; 1878. szeptember 22. – 1967. október 20.) a 20. század egyik legellentmondásosabb japán politikai figurája, diplomata és külügyminiszter-helyettes az 1920-as–30-as években, a militarizmus időszakában. 1945-ben kis híján sikerült felváltania Tódzsó Hidekit, segített megszervezni Hirohito és MacArthur első találkozását. 1946-ban az akkori Liberális Párt elnöke és ekként miniszterelnök lett, majd 1948 és 1954 között még négyszer töltötte be ezt a posztot, átkalauzolva Japánt nemcsak az amerikai megszállás, hanem az újjáépítés, a nemzeti eszmélkedés megpróbáltatásain is. A „politikai opportunizmus bajnokának” köszönheti az ország nemcsak feltámadását, hanem gazdasági nagyhatalommá válását is. 1964-ben megkapta a legnagyobb állami kitüntetést, a Krizantém-rendet.
Autokrata egyéniségéről minden japán ismeri azt a két adomát, amikor egy pohár vízzel nyakon öntött egy szemtelen újságírót, illetve amikor egy okvetetlenkedő ellenzéki (szocialista) képviselőre ráordított: Bakajaró! (’te hülye’), amiért aztán kénytelen volt feloszlatni a parlamentet.
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567
Elődje: Asida Hitosi |
Utódja: Hatojama Icsiró |
Elődje: Sidehara Kidzsúró |
Utódja: Katajama Tecu |