Ugrás a tartalomhoz

Johannes Prause

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johannes Prause
Született18. század
Szilézia
Elhunyt1800. október 1.
Brassó
Foglalkozásaorgonaépítő

Johannes Prause (Szilézia, 1755? – Brassó, 1800. október 1.),[1] egyes okmányokban Johann Brause,[1] magyarosítva Prause János[2][3] német származású orgonakészítő, aki több erdélyi protestáns templom, különösen barcasági evangélikus erődtemplomok számára épített orgonákat. Több, mint húsz hangszert készített, a kis szentélyorgonáktól a monumentális művekig, és ezek a minőség, az elegancia és a hangzás szépségének mércéjét jelentették. Munkái közül sok fennmaradt, legtöbbjük jelentősen átépítve.

Élete

[szerkesztés]

A szerződések tanúsága szerint katolikus német volt, aki Schräbsdorfból (ma Bobolice, Lengyelország) származott. 1779-ben érkezett Brassóba, hogy megjavítsa a Fekete templom orgonáját, és munkájával annyira meg voltak elégedve, hogy a következő időszakban több, mint húsz orgona építésére kérték fel, melyek közül számos fennmaradt. Felesége Maria, hét gyermekük született: Johannes Nepomuk (1785), Josephus (1786), Caecilia (1789), Antonius Ignatius (1791), Heinrich (1794), Franciscus (1796), Johanna Catharina (1798).[1]

Munkái

[szerkesztés]

Első fennmaradt erdélyi orgonája 1780-ban készült a felméri erődtemplom számára, majd 1800-ig szinte évente épített orgonákat szász evangélikus plébániák számára. Legnagyobb műve, az egyetlen eredetileg is kétmanuálos orgona a besztercei evangélikus templomban található. A legtöbb hangszer az oltárral egységet alkotott, és az oltár fölött volt elhelyezve, a kor változó ízlése miatt később azonban a legtöbbet a nyugati karzatra helyezték át. Az orgonákat is kibővítették és átépítették, a 19. században több közülük hátpozitívot és pedálművet kapott, emellett soknak megnövelték a hangterjedelmét, mivel Prause hangszerei rövid oktávval, valamint a ma szokásosnál kisebb szoprán hangterjedelemmel rendelkeztek. Az egyetlen eredeti formájában fennmaradt Prause-orgona a homoródi erődtemplomban található.[4]

Lista

[szerkesztés]
Év Eredeti helye Mai helye Kép Megjegyzések, sorsa
1780 Felméri erődtemplom Fogarasi evangélikus templom
Első ismert munkája.[5] 1878-ban és 1918-ban javították, 1928-ban átépítették. 1996-ban átszállították a fogarasi evangélikus templomba.[6]
1781 Szászvolkányi erődtemplom ugyanott 1843-ban Heinrich Maywald átépítette, az eredeti Prause-alkatrészekből igen kevés maradt meg. Rossz, működésképtelen állapotban van.[7] A szászvolkányi erődtemplom jelenlegi működő orgonáját a mirkvásári erődtemplomból hozták (lásd ott).
1781 Barcarozsnyói evangélikus templom ugyanott
1824-ben Johann Thois kibővítette egy hátpozitívval, 1846-ban Maywald javította. 1899-ben és 2006–2010-ben restaurálták.[8]
1782 Keresztényfalvi erődtemplom Gerdályi erődtemplom 1842-ben, az új keresztényfalvi templom építésekor átszállították a gerdályi templomba, és ma is ott áll. Többször javították, utoljára 1976-ban. Rossz, de működőképes állapotban van.[9]
1783 Feketehalmi erődtemplom ugyanott
Kétmanuálos, pedálműves, 28 regiszteres hangszer, Erdély egyik legjelentősebb mechanikus orgonája. 2000 sípjával és jól megőrzött barokk dobozával tökéletes környezetet biztosít orgonakoncertekhez. Többször felújították, jelenleg is nagyon jó állapotban van.[10]
1785 Höltövényi erődtemplom elpusztult Az 1802-es földrengés során a templom összedőlt és az orgona elpusztult. Néhány megmaradt darabját a templom 1808-ban készült új, Thois-féle orgonájában használták fel.[11]
1785 ismeretlen Gyepesi unitárius templom 1926-ban vásárolta meg a gyepesi unitárius egyházközség.[2][12]
1786 Szászkézdi erődtemplom ugyanott
1878-ban kibővítették, 1930-ban és 2022–2023-ban restaurálták; kiváló állapotban van.[1]
1786 Vidombáki erődtemplom ugyanott
1848-ban kibővítették, 1908-ban és 2008–2009-ben restaurálták; kiváló állapotban van.[13]
1787 Mirkvásári erődtemplom Szászvolkányi erődtemplom
1887-ben kibővítették. 2002-ben restaurálták és a már igen romossá vált mirkvásári templomból átszállították a szászvolkányi templomba.[14]
1787 Marosvásárhelyi vártemplom ugyanott
Marosvásárhely legrégibb fennmaradt orgonája, kiváló állapotban van. A Vártemplom szentélyében áll, a templom karzatán egy másik, Klassmeyer-féle orgona is van.[15]
1788 Riomfalvi erődtemplom ugyanott
1909-ben pedálművel látták el, 1935-ben és 2011–2018-ban restaurálták; jó állapotban van. Az eredeti sípok nagy része fennmaradt.[16]
1790 Brassói Szent Bertalan-templom elpusztult Csak a barokk orgonadoboz maradt meg, a jelenlegi bertalani orgonaművet 1923-ban készítette Wegenstein.[4]
1793 Szászmagyarósi erődtemplom elpusztult Csak az orgonadoboz maradt meg, a jelenlegi szászmagyarósi orgonaművet 1907-ban készítették a Rieger testvérek.[17]
1793 Homoródi erődtemplom ugyanott
Az egyetlen eredeti formájában fennmaradt Prause-orgona.[4] 1903-ban restaurálták. Működőképes állapotban van.[18]
1794 Besztercei evangélikus templom ugyanott
A legnagyobb Prause-orgona, eredetileg is két manuállal készült.[4] 1861-ben és 1900-ban kijavították és kisebb változtatásokat végeztek rajta. 2018–2021 között felújították.[19]
1796 Magaréi erődtemplom Bukaresti evangélikus templom
1833-ban és 1859-ben kibővítették. 1995-ben restaurálták és a már igen romossá vált magaréi templomból átszállították a bukaresti lutheránus templomba.[20]
1796 Nagysinki erődtemplom Kisprázsmári erődtemplom 1905-ben megvásárolták a kisprázsmáriak, mivel a nagysinki templomba egy nagyobb, Rieger által készített orgona került. Nem működőképes.[21]
1796 Brassói Mártonhegyi templom valószínűleg elpusztult 1926-ban, egy új orgona építésekor eladták. Az orgonadobozt a Feleki erődtemplomba vitték, az orgonamű valószínűleg elpusztult,[22] bár egy vélemény szerint a négyfalusi evangélikus templomba került.[1]
1796 ismeretlen Siménfalvi református templom
Eredeti helye ismeretlen, 1906-ban került Siménfalvára a középajtai gyülekezettől. Gyökeresen átépítették, hogy beférjen a karzat és a mennyezet közé.[2][23]
1799 Szászhermányi erődtemplom ugyanott
1799-ben épült.[24] 1889-ben kibővítették és átépítették. 2006-ban restaurálták, az eredeti Prause-hangszert véve alapul. A hiányzó pedálművet más Prause-modellek (Szászkézd, Barcaföldvár) alapján építették újra.[25]
1799 Barcaföldvári erődtemplom ugyanott
Több alkalommal felújították, legutóbb 2006-ban.[26]

A fentieken kívül egyesek neki tulajdonítják az olthévízi református templom és a kacai erődtemplom orgonáit is.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f Johann Prause. orgeldatei.evang.ro. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  2. ↑ a b c Szász orgonák a Székelyföldön. Haáz Rezső Múzeum. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  3. ↑ Balázsik Tamás: Megmaradni és életben tartani. Örökség, XII. évf. 7–8. sz. (2008. július) 44–45. o. ISSN 1786-7894
  4. ↑ a b c d Eine wundervolle Bereicherung des Gotteshauses. Karpatenrundschau. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  5. ↑ Felmern. Stiftung Kirchenburgen. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  6. ↑ Felmern. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  7. ↑ Wolkendorf bei Kronstadt. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  8. ↑ Rosenau. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  9. ↑ Gürteln. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  10. ↑ Prause Orgel. Evangelische Kirche A.B. Zeiden. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  11. ↑ Hălchiu. fv-heldsdorf.de. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  12. ↑ Megszólalt a 18. századi hangszer. Élő Székelyföld. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  13. ↑ Weidenbach. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  14. ↑ Streitfort. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  15. ↑ Egy orgonista olyan kell legyen, mint az űrhajós. Népújság. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  16. ↑ Reichesdorf. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  17. ↑ Nussbach. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  18. ↑ Hamruden. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  19. ↑ Bistritz. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  20. ↑ Bukarest. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  21. ↑ Tarteln. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  22. ↑ Martinsberg. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  23. ↑ Szentelési jubileumot ültek. Udvarhelyi Híradó. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  24. ↑ Kongress der Orgelbauer. Allgemeine Deutsche Zeitung. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  25. ↑ Honigberg. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  26. ↑ Marienburg. Orgeldatei. (Hozzáférés: 2023. május 8.)

További információk

[szerkesztés]
  • Binder, Hermann. Orgeln in Siebenbürgen – Ein Beitrag zur siebenbürgischen Orgelgeschichte von den Anfängen bis zur Mitte 19. Jahrhunderts. Darmstadt: Gehann-Musik-Verlag (2000). ISBN 9783927293205 
  • Schlandt, Steffen. Die Orgelmusik in den evangelischen Kirchen in Kronstadt und dem Burzenland (doktori disszertáció). Kolozsvár: Gh. Dima Zeneakadémia (2011) 
  • Johann Prause. Orgel Databank. (Hozzáférés: 2023. május 8.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Johannes_Prause&oldid=26665794”