Ugrás a tartalomhoz

Jing Csang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jing Csang
Élete
Születettkb. 190 előtt
Elhunyt217
Nemzetiségkínai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költészet
Alkotói évei2–3. század

Jing Csang (hagyományos kínai: 應瑒; egyszerűsített kínai: 应玚; pinjin hangsúlyjelekkel: Yīng Chàng; magyar népszerű: Jing Csang; kiejtésváltozat: Jing Jang; adott neve: Jing Tö-lien 德璉 / 德琏; (Zsunan 汝南, 190 előtt – 217) kínai költő, író, Jing Csü bátyja.

Élete

[szerkesztés]

Tehetségét Cao Cao és köre hamar felismerte, és magas hivatalt ért el annak udvarában. Vang Cannal, Csen Linnel, Hszü Kannal, Liu Csennel, Kung Zsungnal és Zsuan Jüval alkották a Csien-an kor hét költője néven ismert költőcsoportot. Az irodalmi művek ebben a korszakban elsősorban a társadalmi nyugtalanságot tükrözték, a szerzők igyekeztek hozzájárulni az ország és a nemzeti egység megteremtéséhez.[1] Miután költőbarátaival együtt kegyvesztett lett, Cao Cao feltehetőleg kivégeztette.

Költeményei közül kevés maradt meg, de Ven cse lun („Tanulmány az irodalom lényegéről”) című munkája a leíró próza egyik kiemelkedő darabja.[2] Cao Pi Irodalmi társalgás c. művében így jellemzi Jing Jangot: „Jing Jang kellemes, de nem erőteljes”.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The Seven Scholars of Jian'an. Cultural China. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  2. Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 706. o. ISBN 963-05-1345-5  
  3. Paul F. Rouzer. Articulated ladies: gender and the male community in early Chinese texts (angol nyelven). Harvard Univ Asia Center, 84. o. (2001). ISBN 0674005279. Hozzáférés ideje: 2010. december 7. 

Források

[szerkesztés]
  • Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 706. o. ISBN 963-05-1345-5  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]