Jaszenova
Jaszenova (Jasenová) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Alsókubini | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1320 | ||
Polgármester | Rajmund Bradík | ||
Irányítószám | 027 01 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | DK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 425 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 33 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 538 m | ||
Terület | 11,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″49.175833°N 19.295000°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″49.175833°N 19.295000°E | |||
Jaszenova weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaszenova témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Jaszenova (szlovákul Jasenová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 4 km-re délre fekszik, az 59-es (E77) út mentén.
Története
[szerkesztés]A mai Jaszenova területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra település állt, melynek temetőjét a régészek feltárták.
A mai települést a 14. század első felében alapították liptói nemesek. 1320-ban „Jessen” alakban említi először oklevél. 1322-ben „Jeszenovaréthe”, 1323-ban „Jeszenowa rite”, 1347-ben „Jeszene”, 1355-ben „Jaszenova Rethe”, 1356-ban „Jaszenova”, 1398-ban „Jasenova” alakban említik az írott források. A Csapolovics család birtoka volt. A 16. században Árva urai várjobbágyokat telepítettek ide. A falut a bíró irányította. 1591-ben a Kubinyiaké, 1618-ban fele részben a zaszkali Benczúr soltész családé volt. A 17. században kuruc csapatok dúlták fel. 1715-ben mintegy 300 lakosa volt. 1778-ban 413 lakos és 10 nemesi család élt a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JASZENOVA. Tót falu Árva Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és többnyire evangelikusok, fekszik Kubinhoz 1/4 mértföldnyire, az Ország úttyában, ’s az Árvai Uradalomhoz tartozik, itt szűletett vala a’ nevezetes Benzur Jószef, ’s Jeszenovszky Nemzetségnek is eredeti helye, határja jó, vagyonnyai külömbfélek.”[2]
1828-ban 97 házában 601 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jaszenova, tót falu, Árva vmegyében, a rosenbergi utban: 1 kath., 484 evang., 16 zsidó lak., 44 sessio. Lakosai sok vásznat, és hires sajtot készitenek. Itt született Benczur. F. u. az árvai urad. s Csaplovics. Ut. p. Rosenberg.”[3]
Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították. A magyarországi községnevek rendszerezését és magyarosítását célzó törzskönyvezési eljárás során a 20. század elején az Alsójeszenő elnevezést javasolták a község számára, ez azonban nem lett hivatalos név. A trianoni diktátum előtt Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 495, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 389 lakosából 388 szlovák volt.
2011-ben 400 lakosából 388 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu népi építészetéről és népviseletéről híres.
- Evangélikus temploma 1836-ban épült.
- A faluban 1830-ban épült klasszicista kastély áll.
- Martin Kukučín szülőháza, benne Martin Kukučín és Csaplovics Lőrinc emlékmúzeuma.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1728-ban Benczur József jogtörténész, evangélikus iskolaigazgató.
- Itt született 1778-ban Csaplovics Lőrinc, az alsókubini Csaplovics könyvtár megalapítója.
- Itt született 1860-ban Martin Kukučín szlovák regényíró.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Ján Vávra 1941: Z minulosti obce Jasenovej. Sborník Muzeálnej slovenskej spoločnosti XXXIV-XXXV.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 15.)