Jaschik Álmos
| Jaschik Álmos | |
| Született | Jaschik Álmos Gáspár Menyhért Boldizsár 1885. január 5.[1] Bártfa |
| Elhunyt | 1950. szeptember 12. (65 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Házastársa | Müller Mária Emília (h. 1916–1950)[3] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1903–1907) |
| Kitüntetései | Világ Igaza díj (1998. július 26.)[2] |
| Sírhelye | Farkasréti temető (12/1-2-3/4) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jaschik Álmos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jaschik Álmos (Bártfa, 1885. január 5.[4] – Budapest, 1950. szeptember 12.)[5] grafikus, festő, iparművész, szakíró művészpedagógus és jelmeztervező. A 20. század polihisztorának tartott művésze. Magániskolájából sok ismert művész került ki, mint például Kovács Margit keramikusművész.
Életpályája
[szerkesztés]Jaschik Ede járásbírósági díjnok és Vass Leopoldina fia. 1903-tól a Mintarajz- és Rajztanárképző-iskola tanulója volt, ahol tanárai voltak Nádler Róbert, Hegedűs László és Zemplényi Tivadar. 1907-ben megszerezte rajztanári diplomáját és a Székesfővárosi Községi Iparrajziskola tanára lett és a könyvkötészeti tanműhely vezetője egészen 1920-ig. Ekkor ugyanis a főváros tanácsa a Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt felfüggesztette ipar-rajziskolai tanári állásából, és B-listára helyezte. Tanítványai azonban nem hagyták el mesterüket, felkeresték őt, és arra kérték, indítson számukra magániskolát, minthogy ők a történtek után otthagyták az iparrajziskolát.
Így 1920-ban létrejött Jaschik magániskolája, amelynek helyszínéül saját és felesége otthona és egyben műterme szolgált. A belépést nem tette felvételi vizsgától függővé: az ő elve az volt, hogy rajzolni bizonyos mértékig mindenki tud. A növendékek tervezői oktatásába Jaschik felesége, Müller Mária (Bp., 1898. aug. 30. – Bp., 1954. nov. 29.[6]) is bekapcsolódott.
Tanítványai révén az 1920-as évek elején kapcsolatba került Rabinovszky Máriusszal és feleségével, Szentpál Olgával, aki mozgásművészeti iskolát vezetett.
1925 és 1944 között színpadművészként és játékmesterként dolgozott Németh Antallal, aki a Nemzeti Színház rendezője, majd később igazgatója volt, és 1925-től 1927-ig díszlettervezői és színpadtörténeti előadásokat tartott Jaschik növendékeinek.
Jaschik Álmos hazánkban elsőként vezette be a színpadi makettépítés oktatását.
A harmincas években a magyar népmese-illusztráció foglalkoztatta. Ezen évektől kezd formálódni rajzművészete. Ekkor készült rajzsorozataiból származott A gyémántkrajcár című animációs mesefilmje (1942–1944). Újító jellegű mesefilm-kísérleteibe tanítványait is bevonta.
Nevéhez fűződik a második (1928–30) pengő bankjegy sorozat, valamint az 1943-as ezer pengős grafikai tervezése is.
| Jaschik Álmos által tervezett magyar pengők. | Névérték, dátum | |
|---|---|---|
| Előoldal | Hátoldal | |
|
|
5 pengő - 1928 |
|
|
10 pengő - 1929 |
|
|
20 pengő - 1930 |
|
|
50 pengő - 1932 |
|
|
100 pengő - 1930 |
|
|
1000 pengő - 1943 |
Emlékezete
[szerkesztés]
- Sírja a Farkasréti temetőben található.
- nevét viseli a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium – 1097 Budapest, Illatos út 2.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 689/1916. folyószáma alatt. FamilySearch. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
- ↑ Születési bejegyzése a bártfai római katolikus akv. 12/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 925/1950. folyószáma alatt. FamilySearch. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
- ↑ Bp. XI. ker. állami halotti akv. 696/1954. folyószám.
Források
[szerkesztés]- OSZK lap
- eoldal cikk Archiválva 2009. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- museum.hu
- artportal
- MEK-L[halott link]
- kortars.com
- shvoong.com[halott link]
