Ugrás a tartalomhoz

Jarabó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jarabá szócikkből átirányítva)
Jarabó (Jarabá)
Jarabó zászlaja
Jarabó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1540
PolgármesterJuraj Pružinec
Irányítószám977 01
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség39 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság840 m
Terület15,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 41′48.883333°N 19.683333°EKoordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 41′48.883333°N 19.683333°E
Jarabó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jarabó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jarabó (1899-ig Jaraba, szlovákul: Jarabá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Breznóbányától 15 km-re északkeletre fekszik. A község egykor három részből, Alsó- Közép- és Felsőjarabóból állt.

Története

[szerkesztés]

Jarabó régi bányász és fémfeldolgozó település gazdag bányászati tradíciókkal. A község határában már a középkortól élénk bányászati tevékenység folyt. A falut valószínűleg még a 14. század előtt alapították, mivel a breznóbányai plébánia egyik feljegyzésén 1271 és 1280 között már településként említi. 1487-ben a breznóbányai plébánia filiájaként szerepel. Már a 15. században három vasolvasztó működött a község területén, amit 1540-ben „Jaraba” néven találunk. A 16. és 19. század között a vasérc bányászata volt nagyon intenzív. 1546-ig magáncélokra folyt a vasérc termelés, ezután a bányák a kamarához kerültek. 1563-ban „Jeroba” néven említik. Az aranyat a 17. század közepéig, az ezüstöt a század végéig bányászták. A nagyszabású vasolvasztás a 18. század végén kezdődött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JARABA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Bányászi K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Breznyó Bányához nem meszsze, és annak filiája, határja soványas.[2]

A 19. század elején a vasat már a garami nagyolvasztóban dolgozták fel. A falu lakói a bányászat és kohászat mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. 1828-ban 16 házában 136 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jaraba bánya-telepen 115 ev., 50 kath. Van patakja, Jarabán 3 savanyuviz forrás. Gyömbér hegye különnemü füveiről ismeretes. A jarabai bányákban ezüst s arany, antimonium és vas ásatnak, érczuzó házzal. Van két temploma, két iskolája, malma, s nagy korcsmája. Birja Breznóbánya; az erdők egy része a kamaráé.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 43 lakosából 35 szlovák volt.

2011-ben 47 lakosából 31 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]