Ugrás a tartalomhoz

James Jones (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: James Jones (egyértelműsítő lap).
James Jones
SzületettJames Ramon Jones
1921. november 6.[1][2][3][4][5]
Robinson, Illinois, USA
Elhunyt1977. május 9. (55 évesen)[1][3][4][5][6]
Southampton, New York
Állampolgárságaamerikai[7]
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozása
Kitüntetései
Halál okaszívelégtelenség
Sablon • Wikidata • Segítség

James Ramon Jones (Robinson, 1921. november 6. – Southampton, 1977. május 9.) amerikai regényíró, többek között a Most és mindörökké című háborús regény írója.

Élete

[szerkesztés]

James Ramon Jones az Illinois állambeli Robinsonban született és nőtt fel Ramon és Ada M. (született: Blessing) Jones fiaként. 1939-ben vonult be az Egyesült Államok hadseregébe, 17 évesen, és a 25. gyaloghadosztálynál, a 27. gyalogezrednél szolgált a második világháború előtt és alatt, először Hawaii-on az oahui Schofield laktanyában(wd), majd a Guadalcanalnál harcolt és a Mount Austen-i csatában,[9] ahol megsebesült a bokája. Visszatért az Egyesült Államokba, és 1944 júliusában leszerelték. A vietnami háborúról tudósító újságíróként is dolgozott.

Jones a hadseregben döntött úgy, hogy író lesz, vagy ahogy ő fogalmazott: „Rájöttem, hogy egész életemben író voltam anélkül, hogy tudtam volna, vagy anélkül, hogy írtam volna.”[10]

Háborús élményei ihlették leghíresebb műveit, az úgynevezett háborús trilógiát (Most és mindörökké és a A vékony vörös vonalhoz, Fütty). Tanúja volt a Pearl Harbor elleni japán támadásnak, ebből az élményből született leghíresebb regénye, a Most és mindörökké (1951).[11] A vékony vörös vonal (1962) a Guadalcanalon szerzett harci tapasztalatait tükrözte, a Fütty (posztumusz, 1978) pedig a Tennessee állambeli Memphisben töltött kórházi tartózkodásán alapult, amikor a szigeten megsérült bokájának műtétje után lábadozott.[12]

Jones két gyermek édesapja volt, köztük Kaylie Jones(wd)[13], szintén író, aki leginkább az A Soldier's Daughter Never Cries (Egy katona lánya soha nem sír) című regényéről ismert, amely Jonesék 1960-as évekbeli párizsi életéről szól. (A fiát, Jamie Jonest Franciaországban fogadták örökbe.) Kaylie Jones regényéből 1998-ban film készült Kris Kristofferson, Barbara Hershey[14] és Leelee Sobieski főszereplésével.[15] Ez a film, valamint a Terrence Malick rendezte Az őrület határán (1998), keltette fel az érdeklődést James Jones élete és művei iránt. 2011-ben Ms. Jones közreműködött a Most és mindörökké cenzúrázatlan kiadásában.[16][17]

Jones nyíltan beszélt azonos neműekkel való tapasztalatairól,[18][19] és A vékony vörös vonalban Fife tizedes szexuálisan kétértelmű karakterét önmagára alapozta.[20]

Jones akkori szeretője, Lowney Handy és férje, Harry Handy társaságában közreműködött a "The Handy Writers' Colony" írótársaság 1950-es megalakításában az Illinois állambeli Marshallban. Ezt részben Harry, a Most és mindörökké pénzügyi sikere után pedig részben Jones finanszírozta. Eredetileg utópisztikus kommunaként fogták fel, ahol a kezdő művészek kizárólag írói munkáikra koncentrálhattak, de a kolónia néhány év után feloszlott, mert James Jones Gloria Mosolinóval kötött házassága után Franciaországba költözött, miután egy féltékeny Lowney megtámadta[21] és elhagyta a kolóniát.[22] A kolónia 1957-ben pénzügyileg veszélyeztetett helyzetbe került.[23] A kolónia hanyatlása azonban nagyrészt Lowney ingadozó, birtokló és irányító magatartásának volt köszönhető, különösen Jonesé. A költő David Ray(wd) így nyilatkozott George Garrettnek(wd): "Nem tudom átadni Önnek Lowney erejének intenzitását. Karizmatikus és démonikus volt. Mivel ugyanazokat az agymosási módszereket használta fiatal tanítványai hűségének biztosítására, és az ország ugyanabból a részéből származott, gyakran felmerült bennem a kérdés, hogy a jonesville-i James Jones tudott-e róla, vagy esetleg meglátogatta-e [...] Nagyon erőszakos nő volt, és hajthatatlan a féltékeny birtoklásában. Azzal dicsekedett, hogy „a jó és a rossz fölött áll”. Akárhogy is, ahhoz, hogy megértsük Jonest, meg kell értened Lowney-t és kapcsolatuk intenzitását.[24]

Jones a New York állambeli Southamptonban(wd)[25] halt meg pangásos szívelégtelenségben, és a New York állambeli Bridgehamptoni(wd)[26] Poxabogue-Evergreen temetőben temették el. Iratait jelenleg az austini Texasi Egyetem Harry Ransom Központjában(wd) tartják.[27] Özvegye, Gloria 2006. június 9-én halt meg.[28] James Jones könyvei közül sok még mindig elérhető digitális formátumban, köztük a The End of the War című könyvben megjelent They Shall Inherit the Laughter (Ők örökölni fogják a nevetést) című írásból származó részleteket.

Művei

[szerkesztés]

Jones első regénye az They Shall Inherit the Laughter. Ez egy rejtett önéletrajzi regény volt a Robinsonban szerzett élményeiről, közvetlenül a második világháború után. Többszöri elutasítás után felhagyott vele, és elkezdte írni a Most és mindörökkét. A regényt a Charles Scribner's Sons adta ki 1951-ben, amely elnyerte az Nemzeti Könyvdíjat. A Modern Library Board később a 20. század 100 legjobb regénye közé sorolta.[29]

Második kiadott regénye, a Rohanva jöttek (1957) a félbehagyott első próbálkozásban gyökerezik. Az Most és mindörökkével ellentétben a kritikusok lehúzták. Különösen kemények voltak a gyakran elírt szavakkal és írásjelekkel kapcsolatban; nem ismerték fel, hogy az ilyen elemek Jones tudatos stílusválasztása a regény szereplői és környezete provincialitásának illusztrálására. Jones láthatóan alkalmazta ezt a stílust több novellában, hogy aztán felhagyjon vele, mire 1962-ben befejezte a A vékony vörös vonal című regényét. A Rohanva jötteket azonnal megfilmesítették Frank Sinatra, Dean Martin és Shirley MacLaine főszereplésével, amelyet a kritikusok is dícsértek, és öt Oscar-díjra jelöltek.[30]

A pisztoly (1959) című regényét is katonai tapasztalataiból merítette.

Utolsó, regényét Jones már nem tudta befejezni: ez idő alatt tudta meg, hogy pangásos szívelégtelenségben hal majd meg. A műhöz készített jegyzetei segítségével a regényt Willie Morris(wd)[31] fejezte be: A Fütty 1978-ban jelent meg. Ezzel befejeződött Jones háborús trilógiája (Most és mindörökké és a A vékony vörös vonal mellett), amelyről ezt írta: „Körülbelül mindent elmond majd, amit valaha is el kellett mondanom, vagy valaha is el kell mondanom a háború emberi állapotáról és arról, hogy mit jelent számunkra, ellentétben azzal, amit mi állítunk, hogy nekünk jelent.”

Könyvei

[szerkesztés]

Most és mindörökké trilógia

[szerkesztés]

További regények

[szerkesztés]

Gyűjtemények

[szerkesztés]
  • The Ice-Cream Headache and Other Stories (1968) ISBN 1-888-45135-1
  • To the End of the War (2011)

Ismeretterjesztő

[szerkesztés]
  • Viet Journal (1974)
  • WW II (1975)

Filmadaptációk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  8. ↑ https://www.nationalbook.org/books/from-here-to-eternity/
  9. ↑ A Battle of Mount Austen, the Galloping Horse, and the Sea Horse, amelynek egy részét néha Gifu-csatának is nevezik, 1942. december 15. és 1943. január 23. között zajlott, és elsősorban az Egyesült Államok és a japán birodalmi erők közötti összecsapás volt a guadalcanal-i Matanikau-folyó(wd) közelében lévő domboknál a Guadalcanali hadjárat során. Az amerikai erők Alexander Patch(wd), a japán erők pedig Harukichi Hyakutake(wd) általános parancsnoksága alatt álltak.
  10. ↑ „"Eternity"”, The Courier-Journal, 1982. április 18., 36. oldal. [2023. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. április 6.) 
  11. ↑ Most és mindörökké (film)
  12. ↑ James Jones on Guadalcanal by RJ Blaskiewicz [archivált változat]. Hozzáférés ideje: 2022. január 31. [archiválás ideje: 2012. január 30.] 
  13. ↑ Kaylie Jones (Párizs, Franciaország, 1960. augusztus 5. –) amerikai író, memoár- és regényíró.
  14. ↑ Barbara Lynn Herzstein, ismertebb nevén Barbara Hershey (1948. február 5. –) amerikai színésznő.
  15. ↑ Író és hős (film)
  16. ↑ „Profanity and more to be found in uncensored 'From Here to Eternity' e-book”, LA Times , 2011. április 5. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.) 
  17. ↑ Author's Heirs Uncensor a Classic War Novel. The New York Times, 2011. április 4. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  18. ↑ Garett, George. James Jones, 107. o. „Jim was very proud of knowing celebrities — Burt Lancaster, Monty Clift (very fond of him), and he was proud that he had slept with some movie star or starlet in Hollywood — at least he bragged about it.” 
  19. ↑ Bosworth, Patricia. Montgomery Clift: A Biography (angol nyelven). Limelight Editions, 254, 255. o. (1990. december 23.). ISBN 978-0-87910-135-0 
  20. ↑ The Thin Red Line Between Fact and Fiction (amerikai angol nyelven). HistoryNet , 2016. december 18. (Hozzáférés: 2023. május 11.)
  21. ↑ Jones, James. To Reach Eternity: The Letters of James Jones (angol nyelven). Random House (1989. december 23.). ISBN 978-0-394-57538-4 
  22. ↑ Handy Writers' Colony
  23. ↑ The Handy Writers' Colony, p. 2. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  24. ↑ Garrett, George. James Jones (angol nyelven). Harcourt Brace Jovanovich, 85. o. (1984. december 23.). ISBN 978-0-15-645955-6 
  25. ↑ Southampton város Suffolk megye délkeleti részén, New York államban, részben South Forkban(wd).
  26. ↑ Bridgehampton egy falu Suffolk megye South Fork(wd) részén.
  27. ↑ A Harry Ransom Center (1983-ig a Humanities Research Center) az austini Texasi Egyetem archívuma, könyvtára és múzeuma.
  28. ↑ Gloria Mosolino
  29. ↑ Modern Library. "100 Best Novels". Random House. Retrieved 2012-03-31.
  30. ↑ Rohanva jöttek (film)
  31. ↑ William Weaks Morris (1935. november 29. – 1999. augusztus 2.) amerikai író és szerkesztő.
  32. ↑ The Thin Red Line (film)
  33. ↑ Tim Rice musical set for West End. bbc.co.uk. BBC News, 2012. október 26. (Hozzáférés: 2013. június 25.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jones James című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=James_Jones_(író)&oldid=27706225”