Ugrás a tartalomhoz

Nemes László (író, 1920–2018)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemes László
Feleségével, Fehér Klárával (Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele)
Feleségével, Fehér Klárával
(Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele)
Született1920. május 29.
Budapest[1]
Elhunyt2018. február 20. (97 évesen)
Állampolgárságamagyar
HázastársaFehér Klára (1948–1996)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető[2]
Írói pályafutása
Jellemző műfajokregény, útirajz
Első műveKét világ (regény, 1950)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nemes László (Budapest, 1920. május 29.2018. február 20.[3]) író, újságíró, műfordító, Fehér Klára férje.

Életpályája

[szerkesztés]

Nemes Dávid (1889–1945)[4] orvos és László Margit (1896–1974) fiaként született.[5] 1938-ban érettségizett a VIII. kerületi Zrínyi Miklós Gimnáziumban, majd az újpesti Állami Textilipari Szakiskolában tanult egy évet. 1940 tavaszán Palesztinába emigrált, ahol megkezdte orvosi tanulmányait, azonban a következő évben megszakította, amikor önként jelentkezett a brit hadseregbe. Szolgált a Közel-Keleten (Szíria, Libanon, Egyiptom, Észak-Afrika) és Olaszországban. 1946 márciusában szerelt le és visszatért Magyarországra. Két nagyanyja a holokauszt áldozata lett. Apja megérte a felszabadulást, de két héttel később életét vesztette. 1947 januárjában beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára. 1947–1950 között a Szabad Nép, 1950–1955 között pedig az Irodalmi Újság munkatársaként dolgozott. A Szabad Népnél szerkesztőtársa volt Fehér Klára írónő, akivel 1949-ben házasságot kötött. 1950–1971 között a MOKÉP propaganda osztályát vezette. 1957–1976 között szabadfoglalkozású író volt. 1971–1976 között a Népművelési Propaganda Iroda irodalmi szerkesztőjeként működött. 1976–1980 között a Nagyvilág olvasószerkesztője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. 2004-ben megalapította a Fehér Klára irodalmi díjat.

Művei

[szerkesztés]
  • Két világ (regény, 1950)
  • Tiszta szív (regény, 1953)
  • Fehér Klára–Nemes László: Ethel és Julius; Országos Béketanács, Budapest, 1953 (Békebizottságok kiskönyvtára)
  • A fölösleges ember (regény, 1955)
  • Eltűnt Európa (regény, 1958)
  • Szeretni nem elég (regény, 1965)
  • Dallam a falon túl (regény, 1967)
  • Gyávaság (regény, 1967, 1968, 1970)
  • Egyetlen édes életünk. Bilincsek (regények, 1969)
  • Mélyhűtött szerelem (regény, 1970)
  • A jószándék kövei (regény, 1972)
  • Szerencseszerződés (regény, 1977)
  • Hérosztrátoszok kora (regény, 1983)
  • A világ peremén; Excit BT., Budapest, 1992
  • Légüres tér (regény, 1995, 1996, 2000, 2010)
  • Szólnék a pillanathoz (elbeszélések, 2001)
  • Menekülők (regény, 2005)
  • Kinek a bűne? (elbeszélések, 2007)
  • Emberek vagyunk... A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Budapest, 2008 (Örökségünk)
  • És a Duna csak folyt. Novellák; szerzői, Budapest, 2009 (Z-füzetek)
  • Cenzúra (novellák, 2011)
  • Kinek szurkoljunk? (novellák, 2013)
  • Abszurd világ. Novellák; szerzői, Budapest, 2013 (Z-füzetek)
  • Bolyongás; Gabo, Budapest, 2014

Feleségével közösen írott útirajzai

[szerkesztés]
  • Fehér Klára–Nemes László: Majdnem a Lomnici csúcsig. Csehszlovákiai útijegyzetek; Kossuth, Budapest, 1960
  • Gésák, pagodák, titkok; Táncsics, Budapest, 1965 (Útikalandok)
  • Irokézek és felhőkarcolók. Utazás a kanadai világkiállítás körül; Táncsics, Budapest, 1968 (Útikalandok)
  • Mecsetek, basák, efendik; Fehér Klára, Nemes László; Táncsics, Budapest, 1970 (Útikalandok)
  • Hozzál nekem kengurut!; Táncsics, Budapest, 1971 (Útikalandok)

Műfordításai

[szerkesztés]

Portréfilm

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • A Magyar Köztársaság Elnökének Személyes aranyérme
  • A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje
  • Gábor Andor Írói Jutalomdíj (2008)
  • Nemzeti Ellenállásért Emléklap
  • Szocialista Kultúráért (1955)
  • Magyar partizán emlékérem (1984)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]