Ugrás a tartalomhoz

James Blish

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
James Blish
SzületettJames Benjamin Blish
1921. május 23.[1][2][3][4][5]
East Orange
Elhunyt1975. július 30. (54 évesen)[2][3][4][6][7]
Henley-on-Thames
ÁlneveWilliam Atheling, Jr.
Állampolgárságaamerikai
HázastársaJ. A. Lawrence
Foglalkozása
  • író
  • regényíró
  • irodalomkritikus
  • sci-fi író
Iskolái
Kitüntetései
  • Hugo-díj a legjobb regénynek (1959)
  • Science Fiction and Fantasy Hall of Fame (2002)
  • Retro Hugo Award for Best Novella (2004)
  • Retro Hugo Award for Best Novelette (2004)
Halál okatüdőrák
SírhelyeHolywell Cemetery[8]
James Blish aláírása
James Blish aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz James Blish témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A The Warriors of Day borítója 1951-ből
A Sargasso of Lost Cities borítója 1953-ból
James Blish sírja

James Blish (East Orange, New Jersey, 1921. május 23.[9] – Henley-on-Thames, Anglia, 1975. július 30.) amerikai tudományos-fantasztikus író.

Élete

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányai alatt kiadta a The Planeteer című, hektográffal sokszorosított fanzint, amelyből összesen hat szám jelent meg. Ebben az időszakban a New York-i Futurian Science Fiction Society találkozóin is részt vett. A társaság két másik tagjával, Damon Knight-tel és Cyril M. Kornbluth-tal közeli barátságot kötött, de a többi taggal való viszonya gyakran keserű volt.[10] Egyik gyakori vitapartnere Judith Merril volt, akivel a politikát vitatta meg. Merrill elutasította Blish önjellemzését, miszerint "papírfasiszta" lenne, Better to Have Loved (2002) című cikkében így ír erről: "Természetesen Blish nem volt sem fasiszta, sem antiszemita vagy bármi hasonló szörnyű dolog, de minden alkalommal, amikor ezt a kifejezést használta, vöröset láttam".[11]

Középiskolai tanulmányai végeztével a Rutgers Egyetemen nikrobiológiát tanult, 1942-ben szerzett diplomát. Belépett a hadseregbe, s rövid ideig orvosi laboratóriumi technikusként szolgált. A hadseregből 1944-ben elbocsátották, mivel megtagadott egy, a laboratóriumi zsírtartó edények tisztítására vonatkozó parancsot. Ezután a Columbia Egyetemen állattant kezdett hallgatni, ám ezt félbeszakította, s teljes egészében az írásnak szentelte magát.[10]

1947-ben vette feleségül Virginia Kidd-et, akit még a Futurian Society-ben ismert meg.[12] 1963-ban elváltak, Blish 1964-ben ismét megnősült, a művész J. A. Lawrence-t vette el, akivel ugyanebben az évben Angliába költözött.[12] 1962 és 1968 közt a Tobacco Institute munkatársa volt mint író és kritikus, az itt végzett munkájának java részét név nélkül jelentette meg.

Tüdőrákban hunyt el, irathagyatéka a Bodleian Könyvtárba került.[13] E könyvtár őrzi Blish nyomtatásban megjelent munkáinak teljes sorozatát is. Írói álnevei Donald Laverty, John MacDougal és Arthur Lloyd Merlyn voltak.[12]

Munkássága

[szerkesztés]

Az 1940-es években Blish munkáit a kor fantasztikus magazinjaiban publikálta. Első, Emergency Refueling című elbeszélése 1940-ben jelent meg a Frederik Pohl által szerkesztett Super Science Stories-ben. Több története is folytatásokban jelent meg. Chaos, Co-Ordinated című, Robert A. W. Lowndes-szel közösen írt novellája az Astounding 1946. októberi számában jelent meg, végül e munka hozta el az igazi sikert Blish számára.

Pantropy (1942–1956)

[szerkesztés]

Andrew Litpack Blish-t "gyakorlati írónak" nevezte,[10] mivel gyakran felülvizsgálta és bővítette a korábban általa írott történeteket, Jó példa erre a Sunken Universe című novella, amely először a Super Science Stories-ben jelent meg 1942-ben. A novella 1952-ben a Galaxy Science Fiction-ban megváltozott formában Surface Tension címmel jelent meg, s egy ellenséges bolygó sekély medencéiben játszódik. Ez Blish egyik legnépszerűbb munkája, a Robert Silverberg által szerkesztett The Science Fiction Hall of Fame, 1929–1964 című sorozat első kötetébe is bekerült.[14] A munkában mikroszkopikus emberek próbálnak túlélni egy ellenséges bolygón. Blish e művéhez 1954-ben készített folytatást The Thing in the Attic címmel, a harmadik rész 1955-ben készült el Watershed címmel. A negyedik folytatást, melynek címe A Time to Survive a The Magazine of Fantasy & Science Fiction publikálta 1957-ben. A történetek könyvformában 1956-ban jelentek meg a Gnome Press gondozásában.[10]

Cities in Flight (1950–1958)

[szerkesztés]

Az 1950-es években, az "Okie" történetsorozat megkezdése után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Blish a kor tudományos-fantasztikus írói színvonalánánál mélyebb, komolyabb írásokat alkot.[15] A Cities in Flight sorozat történetei lazán kapcsolódnak az 1930-as évek Dust Bowl-válságát követő okie-vándorláshoz (az 1930-as években a szárazság miatt farmjukat elvesztő, családjaikkal munkát keresve nyugat felé vándorló, jellemzően Oklahomából származó farmereket nevezték okie-nak) és Oswald Spengler A nyugat alkonya című művéhez. A sorozat részletesen ismerteti az okie-k életét, aki az űrben vándorolnak munkát keresve hatalmas, városszerű űrhajóikkal, amelyeket egyfajta antigravitációs hajtómű hajt meg. A munka tükrözi Blish véleményét a nyugati típusú társadalmakról.[10] A sorozat első két része, az Okie és a Bindlestiff 1950-ben jelent meg az Astounding-ban. A következő rész, a Sargasso of Lost Cities két kötetben került az olvasók elé 1953 áprilisában. A negyedik rész, az Earthman, Come Home néhány hónappal később jelent meg az Astounding-ban. Blish 1955-ben a négy kötetet önállóan is megjelentette Earthman, Come Home címen. A sorozat következő részei: They Shall Have Stars 1956-ban, együtt a Bridge és az At Death's End című történetekkel. A The Triumph of Time 1958-ban jelent meg. Blish négy évvel később, 1962-ben publikált újabb okie-regényt A Life for the Stars címen.

After Such Knowledge (1958–1971)

[szerkesztés]

Blish folytatta régebbi munkái átdolgozását. Egyik legismertebb munkája, az A Case of Conscience (1958) című regény eredetileg egy novella volt, amely az If magazinban jelent meg 1953-ban. A történet egy jezsuita papról, Ramon Ruiz-Sanchezről szól, aki egy expedíció technikusaként a Lithia bolygóra látogat. A bolygót intelligens, két lábon járó hüllők lakják, akik tökéletes erkölcsök szerint élnek, s amely erkölcsök a pap szerint "Isten hiányára" vezethetőek vissza, s ebből különféle, teológiai jellegű konfliktusok származnak. E mű az egyik legelső olyan a tudományos-fantasztikus irodalomban, amely a vallással és annak következményeivel foglalkozik. E munka egy sorozat első kötete volt, a sorozatban később a következő kötetek jelentek meg: Doctor Mirabilis (1964), a két kötetből álló Black Easter (1968) és a The Day After Judgment (1971). Ez utóbbi kettő 1980-ban összevonva The Devil's Day cím alatt jelent meg. A Legend kiadó 1991-ben újra megjelentette a teljes sorozatot After Such Knowledge címen. Az A Case of Conscience 1959-ben Hugo-díjat nyert a legjobb regény kategóriájában.[16][17]

Star Trek (1967–1977)

[szerkesztés]

A Bantam Books megbízta Blisht a Star Trek sorozat epizódjai irodalmi adaptációjának elkészítésével. Ezek általában a sugárzott epizódok vázlatos forgatókönyvein alapultak, de azoktól eltérő cselekményelemeket és helyzeteket is tartalmaztak. E regényekből tizenkettő készült el, s 1967 és 1977 közt azonos cím alatt jelentek meg. Az adaptációkat jórészt Blish írta, ám hanyatló egészsége később komolyan akadályozta munkájában. Felesége segített neki, számos részletet ő készített el, munkája azonban az utolsó kötet 1977-es megjelenéséig névtelen maradt, e kötetben szerepelt először mint társszerző. Szintén Blish írta a Spock Must Die! (1970) című regényt, amelyhez folytatásokat is tervezett. Felesége szerint a fentebb említett sorozatból két részt (I, Mudd és Mudd's Women), amelyben szerepelt a népszerű szereplő Harry Mudd visszatartott, mert ezeket a Spock Must Die! folytatásaiba kívánta beilleszteni, azonban még a regény befejezése előtt elhunyt.[18] Lawrence végül adaptálta e két epizódot, s önálló regényként jelentette meg Mudd's Angels címen, egy kötetben teljesen saját, Business, as Usual, During Altercations című művével.

Irodalomkritikusi munkássága és hatása

[szerkesztés]

Blish az egyik legelső irodalomkritikus volt a tudományos-fantasztikus irodalomban, az e műfajban alkotott műveket a "komoly" irodalomban alkalmazott szabványok szerint ítélte meg.[19] Az irodalmi hiányosságok, például hibás nyelvtan, a tudományos fogalmak félreértése, rossz alkalmazása, stb. miatt szerzőtársait és a fantasztikus magazinok szerkesztőit támadta, akik szerkesztői beavatkozás nélkül elfogadtak és publikáltak ilyen anyagokat. Kritikáit az 1950-es években fanzinokban tette közzé William Atheling Jr. álnév alatt. Ezen esszéit a The Issue at Hand (1964) és a More Issues at Hand (1970) című kötetekben gyűjtötte össze. Blish rajongott James Brach Cabell munkáiért, s egy ideig szerkesztette a Kalki-t, a Cabell Society folyóiratát. Fantasztikus műveiben számos olyan ötletet és kifejezést fejlesztett ki, amelyek befolyásolták a többi írót, illetve szélesebb körben is ismertebbé váltak. Ő alkotta meg a gázóriás kifejezést. Először a Judith Merril által szerkesztett Beyond Human Ken című antológiában megjelent Solar Plexus című novellájában alkalmazta a szót. A történet első változata 1941-ben jelent meg, de a kifejezés csak ebben a későbbi, átdolgozott változatban szerepel.[20]

Elismerései

[szerkesztés]

A British Science Fiction Foundation kritikusi munkássága elismeréséül 1977-ben megalapította a James Blish-díjat. A The Science Fiction and Fantasy Hal of Fama 2002-ben iktatta tagjai közé.

Díjak és jelölések

[szerkesztés]
  • 1959, Hugo-díj a legjobb regény kategóriában, az A Case of Conscience-ért[16]
  • 1965, Nebula-díj jelölés a legjobb novella kategóriában a The Shipwrecked Hotel-ért, Norman L. Knight-tel közösen[21]
  • 1968, Nebula-díj jelölés a legjobb novella kategóriában a Black Easter-ért[22]
  • 1970, Hugo-díj jelölés a legjobb novella kategóriában a We All Die Naked-ért[23]
  • 1970, Nebula-díj jelölés a legjobb novella kategóriában az A Style in Treason-ért[24]

Posztumusz díjak és jelölések

[szerkesztés]
  • 2001, Retro-Hugo díj jelölés a legjobb novella kategóriában az Okie-ért[25]
  • 2004, Retro-Hugo díj a legjobb regény kategóriában az A Case of Conscience-ért[26]
  • 2004, Retro-Hugo díj a legjobb novella kategóriában az Earthman, Come Home-ért[26]

Díszvendégként

[szerkesztés]

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Közös idő (novella, Gyilkos idő című antológia, Maecenas kiadó, 1988)
  • Több fényt! (novella, Carcosa árnyai című antológia, Delta Vision, 2016)
  • Műalkotás (novella, Galaktika 19., 1976)
  • A Hatodik Pecsét (novella, Galatika 88., 1988)
  • Város az örökkévalóság peremén (novella, Harlan Ellisonnal közösen, Galaktika 198., 2006)
  • Repülő városok – A csillagok új urai (regény, Galaktika 299 XL, 2015)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ Vegetti Catalog of Fantastic Literature (olasz nyelven)
  8. ↑ http://www.richardcorfield.org/wp-content/uploads/2019/01/sadness_star_voyagers_ot_may_2013.pdf
  9. ↑ Bloom, Harold. James Blish, Science Fiction Writers of the Golden Age. New York: Chelsea House, 63. o. (1995. június 1.). ISBN 9780791021996 
  10. ↑ a b c d e Litpak, Andrew: The Big Ideas of James Blish. Kirkus , 2014. február 13. (Hozzáférés: 2017. december 30.)
  11. ↑ Merril, Judith. Virginia Kidd and the Futurian Motherhood, Better to Have Loved: The Life of Judith Merril. Toronto: Between the Lines, 58. o. (2002. április 19.). ISBN 9781896357577 
  12. ↑ a b c BLISH, James (Benjamin) 1921–1975, Something About the Author 66. Detroit, Michigan: Gale Research, Inc., 21. o. (1981. október 1.). ISBN 9780810322769 
  13. ↑ Collection: Books and papers of James Blish (1921-75). Bodleian Library . (Hozzáférés: 2017. december 30.)
  14. ↑ James, Blish. Surface Tension, The Science Fiction Hall of Fame. New York: Avon, 477–514. o. (1976. január 1.). ISBN 9780380007950 
  15. ↑ Authors : Blish, James. The Encyclopedia of Science Fiction , 2018. március 11. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  16. ↑ a b The Long List of Hugo Awards, 1959. NESFA . [2019. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  17. ↑ Blish, James. A Case of Conscience, American Science Fiction: Five Classic Novels 1956-58. New York: The Library of America, 373–554. o. (2012. szeptember 27.). ISBN 9781598531596 
  18. ↑ Ayers, Jeff. Voyages of Imagination: The Star Trek Fiction Companion. New York: Pocket Books, 9–11. o. (2006. november 14.). ISBN 9781416503491 
  19. ↑ Budrys, Algis. Galaxy Bookshelf. New York: Galaxy Publishing Corp., 164–169. o. (1965. június 1.) 
  20. ↑ SF Citations for OED. www.jessesword.com . [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  21. ↑ 1965 - The Nebula Awards. Science Fiction and Fantasy Writers of America . (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  22. ↑ 1968 - The Nebula Awards. Science Fiction and Fantasy Writers of America . (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  23. ↑ The Long List of Hugo Awards, 1970. NESFA . [2017. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  24. ↑ 1970 - The Nebula Awards. Science Fiction and Fantasy Writers of America . (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  25. ↑ The Long List of Retro Hugo Awards, 1951. Science Fiction and Fantasy Writers of America . [2017. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  26. ↑ a b The Long List of Retro Hugo Awards, 1954. NESFA . [2018. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 19.)

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a James Blish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=James_Blish&oldid=27688695”