Ugrás a tartalomhoz

Jagelló Ilona szerpuhovi fejedelemné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jagelló Ilona
Litvániai Ilona
Jevprakszija (Eupraxia)
Jagelló Ilona és Bátor Vlagyimir esküvője, XVI. századi orosz krónika
Jagelló Ilona és Bátor Vlagyimir esküvője, XVI. századi orosz krónika

Szerpuhovi Részfejedelemség fejedelemnéje
Елена Ольгердовна
Uralkodási ideje
1371/1372 1410. május 4./14.
ElődjeRurik Mária
UtódjaRurik Vaszilissza
Életrajzi adatok
UralkodóházJagelló-ház (Gediminas-ház)
Született1357/1360
Elhunyt1438. szeptember 15. (81 évesen)
Moszkva[1]
ÉdesapjaAlgirdas litván nagyfejedelem (1296–1377)
ÉdesanyjaRurik Julianna tveri nagyhercegnő (1325 körül–1392)
Testvére(i)
HázastársaBátor Vlagyimir, Szerpuhov részfejedelme (1353–1410)
Gyermekei1. András (?–1405 előtt)
2. Iván (1381–1422)
3. Simeon (1381 után–1426)
4. Jaroszlav (1388/89–1426)
5. Fjodor (1389–1405 előtt)
6. András (1392–1426)
7. Vaszilij (1394–1427)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jagelló Ilona témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jagelló Ilona (1357/13601438. szeptember 15.) vagy Litvániai Ilona, kolostori neve: Jevprakszija (Eupraxia), lengyelül: Helena Olgierdówna, litvánul: Elena Algirdaitė, ukránul: Олена Литовська, belaruszul: Алена Альгердаўна, oroszul: Елена (Евпраксия) Ольгердовна, litván nagyhercegnő, házassága révén szerpuhovi fejedelemné. Gediminas litván nagyfejedelem unokája, Jagelló litván nagyfejedelem, II. Ulászló néven lengyel király (édes)húga, Litvániai Anna lengyel királyné és férje, III. Kázmér lengyel király unokahúga,[2] valamint Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár nagynagynénje.[3] IV. Iván orosz cár szépanyja, azaz 5. generációs felmenője.

Élete

[szerkesztés]

Apja Algirdas (12961377) litván nagyfejedelem, édesanyja Rurik Julianna (1325 körül–1392), I. Alekszandr tveri fejedelem lánya.

Bátor Vlagyimir, Szerpuhov részfejedelme felesége. Házasságukból hét fiuk született, de minden gyermekét túlélte. Férje halála után kolostorba vonult, és felvette a Jevprakszija (Eupraxia) nevet. Dédnagymamaként halt meg.

Alakja az irodalomban és a filmművészetben

[szerkesztés]

Krúdy Gyula 1925-ben megjelent regényében, a Tizenhat város tizenhat leánya c. könyvében és az ebből készült tévéfilmben, a Tizenhat város tizenhat leánya c. tévéjátékban megjelenik a lengyel király húga, de a regényben és a filmben a testvérnénje, és csak fejedelemasszonynak hívják. A történet szerint a lengyelországi Szandec várában él apácafejedelem-asszonyként, viszont a történelmi alak özvegyként is orosz területen maradt. Az 1412-ben Zsigmond magyar király által II. Ulászló lengyel királynak elzálogosított szepesi város polgárlánya, a késmárki Fabeícius Anna túszként a fejedelemasszonynak a kolostorába kerül. A király lányát pedig a királyi csillagász jóslata miatt, miszerint a hercegnőt veszély fenyegeti az udvarban, a lengyel király a húgához, a hercegnő nagynénjéhez, a fejedelemasszonyhoz küldi. A csillagász azonban elárulja a királyt, és a lányát el akarja raboltatni, aki egy titkos alagúton mégis bejut épségben a nagynénje várába, ahol összeismerkedik a késmárki takácsmester lányával, akivel nemcsak a nevük hasonló, hanem a külsejük is, ezért szerepet cserélnek, mikor a hercegnő életét veszély fenyegeti. Ugyanis a hajdemákok vezetője elrabolja a magát Anna hercegnőnek kiadó Fabrícius Annát. Lubomirszky herceg párbajban megöli a rablóvezért, és kiszabadítja a hercegnőnek hitt Annát. A történet végén a hercegnő kolostorba vonul, és a herceg nem korábbi jegyesét, hanem Fabrícius Annát vezeti oltárhoz. A filmben a lengyel király húgának, a fejedelemasszonynak a megformálója Temessy Hédi volt.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kniaziowie litewsko-ruscy od końca czternastego wieku (lengyel nyelven), 1895
  2. A nagynénje azonban meghalt az ő születése előtt 1339-ben.
  3. Zsigmond király Litvániai Anna dédunokája volt.

Források

[szerkesztés]
  • Dworaczek, Włodzimierz: Genealogia, Varsó, 1980.

További információk

[szerkesztés]
  • Cawley, Charles: Lithuania (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  • Cawley, Charles: Russia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  • Marek, Miroslav: Rurikids (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  • Marek, Miroslav: Jagielon (angol nyelven). Euweb. [2006. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
Előző
Rurik Mária
Szerpuhov részfejedelemnéje
1371/72 – 1410
Következő
Rurik Vaszilissza