Izovajsav
| Izovajsav[1] | |||
 |
| ||
| IUPAC-név | 2-metilpropánsav | ||
| Más nevek | Izovajsav Izobutánsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 79-31-2 | ||
| ChemSpider | 6341 | ||
| DrugBank | DB02531 | ||
| KEGG | C02632 | ||
| ChEBI | 16135 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | KQNPFQTWMSNSAP-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 8LL210O1U0 | ||
| ChEMBL | 108778 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H8O2 | ||
| Moláris tömeg | 88,11 g/mol | ||
| Sűrűség | 0,9697 g/cm³ (0 °C-on) | ||
| Olvadáspont | −47 °C | ||
| Forráspont | 155 °C | ||
| Savasság (pKa) | 4,86[2] | ||
| Veszélyek | |||
| NFPA 704 |  2
1
0
| ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az izovajsav vagy 2-metilpropánsav egy karbonsav, szerkezeti képlete (CH3)2—CH—COOH. Szabad állapotban előfordul a szentjánoskenyérben (Ceratonia siliqua), a vaníliában és az Arnica dulcis gyökerében, etil-észtere pedig a krotonolajban. A n-vajsav egyetlen szerkezeti izomerje; képletük azonos (C4H8O2), de szerkezetük különböző.
Előállítása
[szerkesztés]Mesterségesen előállítható az izobutironitril lúgos közegben végzett hidrolízisével, izobutanol kálium-dikromáttal és kénsavval történő oxidálásával vagy nátrium amalgám és metakrilsav reagáltatásával.[4] Közönséges körülmények között egy kellemetlen szagú folyadék. Forráspontja 155 °C, fajsúlya 0,9697 (0 °C-on). Ha krómsav oldatával hevítik 140 °C-on, acetonra bomlik szén-dioxid képződése mellett. Kálium-permanganát α-hidroxiizovajsavvá oxidálja, melynek képlete (CH3)2—C(OH)—COOH. Sói jobban oldódnak vízben, mint a vajsav sói.
Biológiai előállítása
[szerkesztés]Egyes baktériumok a cukor lebontásával állítanak elő izovajsavat, ezt a folyamatot használják fel a kereskedelmi célú előállítására.[5]
Források
[szerkesztés]- ↑ Merck Index, 11th Edition, 5039
- ↑ Bjerrum, J., et al. Stability Constants, Chemical Society, London, 1958.
- ↑ Archivált másolat. [2015. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
- ↑ I. Pierre and E. Puchot (1873). „New Studies on Valerianic Acid and its Preparation on a Large Scale”. Ann. de chim. et de phys. 28, 366. o.
- ↑ Biological pathways to produce methacrylate. [2012. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 19.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Isobutyric acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
