Izobutil-amin
| Izobutil-amin | |||
| |||
 Az izobutil-amin szerkezeti képlete | |||
| Más nevek | (2-metilpropil)amin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 78-81-9 | ||
| PubChem | 6558 | ||
| ChemSpider | 6310 | ||
| EINECS-szám | 201-145-4 | ||
| KEGG | C02787 | ||
| MeSH | isobutylamine | ||
| ChEBI | 15997 | ||
| RTECS szám | NP9900000 | ||
| |||
| InChIKey | KDSNLYIMUZNERS-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 385626 | ||
| Gmelin | 81862 | ||
| UNII | 1H60H4LOHZ | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H11N | ||
| Moláris tömeg | 73,14 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Szag | halszerű, ammóniás | ||
| Sűrűség | 736 mg ml−1 | ||
| Olvadáspont | -87 °C | ||
| Forráspont | 67–69 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | elegyedik | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | −59,8·10−6 cm³/mol | ||
| Törésmutató (nD) | 1,397 | ||
| Viszkozitás | 500 μPa s (20 °C-on) | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−133,0–−132,0 kJ mol−1 | ||
| Égés standard- entalpiája ΔcH |
−3,0139–−3,0131 MJ mol−1 | ||
| Hőkapacitás, C | 194 J K−1 mol−1 | ||
| Veszélyek | |||
| LD50 | 224 mg kg−1 (patkány, szájon át) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az izobutil-amin az aminok közé tartozó szerves vegyület, képlete (CH3)2CHCH2NH2. Színtelen folyadék.[1][2] A bután négy izomer aminjának egyike, a másik három az n-butil-amin, a szek-butil-amin és a terc-butil-amin. A valin aminosav dekarboxilezett formája, a valin dekarboxiláz enzim hatására keletkező metabolit.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Isobutylamine chemicalbook.com
- ↑ Isobutylamine Chemblink.com
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isobutylamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.