III. János nyitrai püspök

	III. János nyitrai püspök
Elhunyt	1328
	Munkássága
Felekezet	római katolikus egyház
Hivatal	Nyitra püspöke
Hivatali idő	1302–1328
Elődje	Paschasius
Utódja	Piast Meskó

III. János volt a nyitrai egyházmegye 18. püspöke (1302–1328).

Élete

Már püspökké választása előtt és III. András életében Károly Róbert trónigényét támogatta, és (egy megingással) később is kitartott mellette.

Miután Gentilis bíboros 1311. július 6-án(?) kiközösítette az egyházból Csák Mátét, a feldühödött nagyúr dúlni kezdte a kiskirálysága területén található egyházi birtokokat. Első lépésként Mihály fia Simon vezetésével Nyitra ellen küldte jól felfegyverzett hadát. Ő maga a közelben várta ki, hogy Simon serege bevegye a kevéssé védett várat. A várost és a várat is gyorsan bevették, majd felprédálták és felgyújtották. A falakat, a tornyokat földig rombolták.

Ezután Simon a püspököt maga elé idézte, szidalmazta, gyalázta, és tőrét kirántva úgy tett, mintha meg akarná gyilkolni, ezt azonban a terembe lépő Csák Máté „megakadályozta” abban a reményben, hogy így kedvezőbb színben tüntetheti fel magát a tőle elfordult nép szemében (esetleg még a kiközösítéshez csatlakozott püspököt is engedékenységre bírhatja).

A színjáték nem hatott a püspökre, mire Simon megszállta a várost. A püspök összes jövedelmét lefoglalta, a hozzá hű jobbágyokat kínozta, alattvalóit sarcolta. Máté további hívei hasonképpen dúlták a püspök távolabbi birtokait:

Maga Csák Máté a Trencsén körüli birtokokra vetette magát; a püspök trencséni házában kutyáit és pecéreit szállásolta el.

Csák csatlósai learatták a püspöki jobbágyok vetéseit, lekaszálták rétjeiket, elrabolták javaikat, őket magukat pedig mindenféle munkákra kényszerítették. A jobbágyokat utóbb saját földjeire telepítette át. Mindezek hatására János püspök végül — jövedelmeinek szabad élvezete, Nyitra háborítatlan birtoka, a megye független kormányzása ígéretében — meghódolt a zsarnoknak. Csák Máté az ígéretét sem tartotta meg. Amikor János végre belátta, hogy nemcsak a királypártiakat dühítette magára, de a Csákok híveitől sem lesz nyugta, Kalocsára menekült. Ott felpanaszolta ügyét püspöktársainak, és ők újra kiközösítették Csák Mátét. János püspök fölületes becslés alapján bejelentett kára mintegy 5000 márka volt.

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

Források

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. NYITRA VÁRMEGYE. NYITRA VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. (Írta Dedek Crescens Lajos) VI. A VÁRMEGYE SZEREPE A NEMZET TÖRTÉNELMÉBEN. János püspök.
Engel, Pál (1988). „Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310–1323)” (magyar nyelven). Századok 122 (1–2), 89–146. o, Kiadó: Magyar Történelmi Társulat. ISSN 0039-8098.
Engel, Pál. Magyarország világi archontológiája, 1301–1457, I. (magyar nyelven). História, MTA Történettudományi Intézete (1996). ISBN 963-8312-44-0
Kádár, Tamás (2017). „(III.) János nyitrai püspök (1302–1328) életútja” (magyar nyelven). Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 29 (1–2), 5–21. o. ISSN 0865-5227.
Kristó, Gyula (2003). „I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310–1323)” (magyar nyelven). Századok 137 (2), 297–347. o, Kiadó: Magyar Történelmi Társulat. ISSN 0039-8098.
Maléth, Ágnes. A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károly korában (1301–1342) (magyar nyelven). Pécsi Tudományegyetem BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (2020). ISBN 978-963-429-500-6
Rácz, György. Az egyházi elit változásai, Az Anjou-kor hatalmi elitje (magyar nyelven). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 133–162. o. (2020). ISBN 978-963-416-212-4

Vallásportál
Középkorportál