III. Ágost lengyel király

III. Ágost
Lengyelország királya
II. Ágost
Uralkodási ideje
1733. október 5. – 1763. október 5.
Koronázása	Waweli székesegyház 1734. január 17.
Elődje	I. Szaniszló
Utódja	II. Szaniszló Ágost
Szászország választófejedelme
II. Frigyes Ágost
Uralkodási ideje
1733. február 1. – 1763. október 5.
Elődje	II. Ágost Frigyes
Utódja	Frigyes Keresztély
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Wettin
Született	1696. október 17. Drezda
Elhunyt	1763. október 5. (66 évesen) Drezda
Nyughelye	Drezdai székesegyház
Édesapja	II. Ágost lengyel király
Édesanyja	Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine
Házastársa	Ausztriai Mária Jozefa
Gyermekei	többek között: Frigyes Keresztély szász választófejedelem Mária Amália spanyol királyné Mária Anna bajor választófejedelmné Mária Jozefa francia dauphine Károly Keresztély kurlandi herceg Albert Kázmér tescheni herceg Kelemen Vencel trieri hercegérsek
Vallás	római katolikus
III. Ágost aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Ágost témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Ágost (lengyelül: August III, litvánul: Augustas III; Drezda, Szászország, 1696. október 17. – Drezda, Szászország, 1763. október 5.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme, valamint Szászország választófejedelme II. Frigyes Ágost (németül: Friedrich August II.) néven 1733-tól 1763-as haláláig. A Wettin-ház alberti ágának második, egyben utolsó tagja a lengyel–litván trónon.

Ő volt Erős Ágost lengyel király egyetlen törvényes fia, aki apjához hasonlóan lutheránus hitéről áttért a római katolikus vallásra, ezzel biztosítva később jelöltségét a lengyel trónra. 1733 februárjában elhunyt édesapja, majd ezt követően kirobbant a lengyel örökösödési háború. Hogy külföldi támogatókat is szerezzen trónigényének, Ágost az 1713-as pragmatica sanctio elfogadásával elnyerte VI. Károly német-római császár támogatását, majd engedményeket tett Anna orosz cárnőnek, hogy növelheti befolyását Kurföldön. A külföldi támogatásnak köszönhetően, 1733. október 5-én megválasztották lengyel királynak és litván nagyfejedelemnek, elűzve a korábban francia támogatással a hatalmat megszerző Stanisław Leszczyńskit.

Ágost, apjához hasonlóan a művészetek nagy mecénása volt hazájában, Szászországban, míg a lengyel államügyeket főtanácsadójára, Heinrich von Brühlre bízta. Külpolitikájában támogatta Ausztriát Poroszországgal szemben az osztrák örökösödési és a hétéves háború során, utóbbi eredményképp Szászország porosz megszállás alá is került. Lengyelországban uralkodását a Poniatowski és a Czartoryski családok egyre növekvő befolyása, valamint Nagy Katalin cárnő lengyel belpolitikába való beavatkozása jellemezte. Uralkodása elmélyítette a társadalmi anarchiát az országban, és növelte a Nemzetközösség függőségét szomszédjaitól, nevezetesen Poroszországtól, Ausztriától és Oroszországtól. Halálát követően a lengyel–litván trónra nem valamely gyermeke, hanem a lengyel nemes, Stanisław August Poniatowski, az orosz cárnő szeretője lépett.

Ágost még 1719-ben vette feleségül Mária Jozefa főhercegnőt, a korábban elhunyt I. József német-római császár leányát. Feleségével való házasságából összesen tizenhat gyermeke született, amelyek közül nem mindegyiket ismernek el a történészek.

Titulusai

III. Ágost király hivatalos megnevezése latinul: Augustus III, Dei Gratia rex Poloniae, magnus dux Lithuaniae, Russie, Prussiae, Masoviae, Samogitiae, Kijoviae, Volhyniae, Podoliae, Podlachiae, Livoniae, Smolensciae, Severiae, Czerniechoviae, nec non haereditarius dux Saxoniae princeps et elector etc.

Magyarul: III. Ágost Isten kegyelméből Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege, Oroszország, Mazóvia, Szamogitia, Kijev, Volhínia, Podólia, Livónia, Szmolenszk, Severia, Csernyigov hercege, és ugyanúgy Szászország választófejedelme.

Családfa

III. János György szász választófejedelem sz. 1647.VI. 30. † 1691. IX. 12.

Anna Zsófia dán királyi hercegnő sz. 1647. IX. 1. † 1717. VII. 1.

Christian Ernst von Brandenburg-Bayreuth sz. 1645. † 1712. V. 10.

Zsófia Lujza württembergi hercegnő sz. 1642. II. 19. † 1702. X. 13.

II. (Erős) Ágost sz. 1670. V. 12. † 1733. II. 1.

Brandenburg–bayreuthi Krisztina lengyel királyné sz. 1671. XII. 29. † 1727. IX. 5.

		Habsburg Mária Jozefa ur. 1699. XII. 8. † 1757. XI. 17. OO   1719. VIII. 20.		III. (Szász) Ágost sz. 1696. X. 17. † 1763. X. 5.
Fryderyk August Wettyn  sz. 1720. XI. 18.  † 1721. I. 22.		Józef August Wettyn  sz. 1721. X. 24.  † 1728. III. 14.		Frigyes Keresztély szász választófejedelem  sz. 1722. IX. 5.  † 1763. XII. 17.		Mária Amália spanyol királyné  sz. 1724. XI. 24.  † 1760. IX. 27.		Maria Małgorzata Wettyn  sz. 1727. IX. 13.  † 1734. II. 1.
Mária Anna Zsófia  sz. 1728. XII. 29.  † 1797. II. 17.		Franciszek Ksawery Wettyn  sz. 1730. XII. 25.  zm. 1806. VI. 24.		Mária Jozefa Karolina  sz. 1731. XI. 4.  † 1767. III. 13.		Karol Krystian Wettyn  sz. 1733. VII. 13.  † 1796. VI. 16.		Krystyna Wettyn  sz. 1735. II. 12.  † 1782. XI. 19.
Elżbieta Wettyn  sz. 1736. II. 9.  † 1818. XII. 24.		Albert Kázmér  sz. 1738. VII. 11  † 1822. II. 10.		Klemens Wacław Wettyn  sz. 1739. IX. 28.  † 1812. VII. 27.		Kunegunda Wettyn  sz. 1740. XI.10.  † 1826. IV. 8.

Kapcsolódó szócikkek

• Lengyelország uralkodóinak listája
• Lengyel fejedelmek és királyok családfája

Előző uralkodó:
I. Leszczyński Szaniszló

Lengyel uralkodó
1733 – 1763

Következő uralkodó:
II. Poniatowski Szaniszló Ágost

Előző uralkodó:
I. Frigyes Ágost

Szászország választófejedelme
1733 – 1763
Wettin-ház

Következő uralkodó:
Frigyes Keresztély