Mazóvia

Mazóvia egy történelmi országrész Lengyelországban és földrajzi régió a mai Lengyelországban, a Visztula középső folyásánál, valamint Lengyelország középső és északkeleti mellékfolyóinak vízgyűjtőjénél. Lengyel neve Mazowsze, németül Masowien. Nevét a mazurok szláv törzsről kapta. A kora középkori mazóviai település a Visztula bal partján foglalt helyet, a mai Rawa Mazowiecka környékén, innen népesítették be a folyó jobbparti részeit: északon a Skrwa és Narew között, s keleten a Bug partján és középen, a Narew mentén. Ebben az időben Mazóviában kizárólag nyílt települések (városfal nélkül) létesültek. Először a 10–11. században kezdték az első fallal körülvett városokat építeni, ez a tevékenység a polán törzs uralmához volt köthető.

A polánok nagy-lengyelországi államához már valószínűleg a 10. században hozzácsatolták Mazóviát. A Piast-dinasztia uralkodásának elején Mazóvia területén nem létesült külön egyházmegye, az északi területek a Gnieznói főegyházmegyéhez, a déli területek pedig a Poznańihoz tartoztak. Csak 1075-ben alakult meg a Płocki egyházmegye, mely korábban Gnieznóhoz tartozott. Mazóvia déli területe az egyházi szervezet 1124-es átszervezése eredményeképpen a Poznańi püspökségnél maradt az újonnan létrehozott Czerski érsekségben, mely 1406-tól Varsói főegyházmegye lett. A pogány felkelés zűrzavaros időszakában a mazóviai helytartó, Masław, akit még II. Mieszko Lambert nevezett ki, megkísérelt 1037–1047 között saját államot kiépíteni. Megújító Kázmér azonban, aki újjászervezte a Piast-birodalmat, vereséget mért rá a Visztula mentén lefolytatott csatában.

1138-ban Mazóvia Lengyelország felosztásakor Göndörhajú Boleszlávra jutott. A 13. század elején az országrész Mazóviai Konrádhoz került, Fehér Leszek öccséhez, és ettől az időtől kezdve oszthatatlan egészt képezett dinasztikus, politikai és jogi értelemben is. Ebben a korban már kialakult Mazóvia felosztása három területre: a rawai területre (lengyelül: ziemia rawska), a płocki területre (lengyelül: ziemia płocka) és a varsó–czerski területre (lengyelül: ziemia warszawska–czerska). 1374/1381-től 1429-ig ezen utóbbin I. János uralkodott, aki fővárosát Varsóba helyezte; sok várost és falut is alapított délnyugaton (Łomża közelében) amit az tett lehetővé, hogy elmúlt Litvánia fenyegetése a krevai unió létrejötte után.

Ahogy a mazóviai hercegek kihaltak, az egyes területek visszatértek a Koronához: a rawai 1462-ben, II. PŁocki Ulászló és IV. Ziemowit halála után, a pŁocki 1495-ben II. Płocki János halála után és a varsó–czerski 1526-ban. Miután Mazóvia visszatért a Koronához, megőrizte három részét: rawai vajdaság, płocki vajdaság és mazóviai vajdaság. A rawai vajdaság három részre tagozódott: rawai, sochaczewi és gostynini földre. A płocki vajdaság 8 járásból állt: Płock, Bielsko, Sierp, Płońsk, Szreńsk, Niedzborsk és Mława. A mazóviai vajdaság részei: Czersk, Varsó, Wiski, Wyszogrodzka, Zakroczyn, Ciechanów, Łomża, Różańsk, Liw és Nur.

A 16. században Mazóvia volt Lengyelország legnépesebb országrésze.

Városai

	Város	Teljes népesség (2014)	Vajdaság (1750)	Vajdaság (2014)
1.	Varsó	1 729 119	Mazóviai	Mazóviai
2.	Płock	122 572	Płocki	Mazóviai
3.	Łomża	62 716	Mazóviai	Podlasiei
4.	Pruszków	59 796	Mazóviai	Mazóviai
5.	Legionowo	54 246	Mazóviai	Mazóviai
6.	Ostrołęka	52 792	Mazóviai	Mazóviai
7.	Skierniewice	48 693	Rawai	Łódźi
8.	Piaseczno	45 270	Mazóviai	Mazóviai
9.	Otwock	45 073	Mazóviai	Mazóviai
10.	Ciechanów	44 673	Mazóviai	Mazóviai
11.	Żyrardów	41 056	Rawai	Mazóviai
12.	Mińsk Mazowiecki	40 028	Mazóviai	Mazóviai
13.	Wołomin	37 418	Mazóviai	Mazóviai
14.	Sochaczew	37 333	Rawai	Mazóviai
15.	Ząbki	32 376	Mazóviai	Mazóviai