II. Iván moszkvai nagyfejedelem
II. Iván | |
Moszkva nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1353 – 1359. november 13. | |
Elődje | Simeon |
Utódja | I. Dmitrij |
Vlagyimir nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1353 – 1359. november 13. | |
Elődje | Simeon |
Utódja | III. Dmitrij |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
Született | 1326. március 30. Moszkva |
Elhunyt | 1359. november 13. (33 évesen) Moszkva |
Nyughelye | Arkangyalok székesegyháza, Moszkva |
Édesapja | I. Iván |
Édesanyja | Helena |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Iván témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Iván Ivanovics vagy Vörös Iván (oroszul: Иван II Иванович Красный "Ivan II Ivanovics Krasznij"), (1326. március 30.[1] – 1359. november 13.[1]) moszkvai nagyfejedelem 1353-tól haláláig.
Élete
[szerkesztés]I. Iván fiaként született, és bátyja, Büszke Simeon utódaként került hatalomra.[1] A szuzdali Konstantin (Konsztantyin Vasziljevics) ellenében az Arany Horda kánja neki a nagyfejedelmi címre feljogosító okmányt, a jarlikot.[1] Ivánt kezdetben nem ismerte el nagyfejedelemnek a szuzdali és rjazanyi fejedelemség, valamint a novgorodi bojárköztársaság, emiatt seregeik 1354-ig hadban álltak Moszkvával.[1] Ivánra nagy befolyással voltak arisztokrata tanácsadói (a bojárok) – közülük is elsősorban Moszkva katonai parancsnoka, Alekszej Hvoszt –, valamint Alekszej metropolita.[1] A nagyfejedelem folytatta édesapja politikáját, amelynek célja az orosz földek egyesítése volt.[1] Halálakor fia, Dmitrij örökölte címeit.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 304. oldal
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: Simeon |
Következő uralkodó: I. Dmitrij |
Előző uralkodó: Simeon |
Következő uralkodó: III. Dmitrij |