Gleb kijevi nagyfejedelem

Gleb
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1169. március 12. – 1170. február 20.
Elődje	II. Msztyiszláv
Utódja	II. Msztyiszláv
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1170. április 13. – 1171. január 20.
Elődje	II. Msztyiszláv
Utódja	III. Vlagyimir
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rurik-dinasztia
Született	nem ismert
Elhunyt	1171. január 20. Kijev
Nyughelye	Church of the Saviour at Berestove
Édesapja	Jurij Dolgorukij
Édesanyja	nem ismert a neve
Testvére(i)	I. Andrej vlagyimiri nagyfejedelem III. Vszevolod vlagyimiri nagyfejedelem Rostislav Yuryevich I. Mihály kijevi nagyfejedelem
Házastársa	unknown daughter of Iziaslav II of Kyiv
Gyermekei	Włodzimierz II Glebowicz Olga Glebovna Izyaslav Glebovich
A Wikimédia Commons tartalmaz Gleb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gleb Jurjevics (oroszul: Глеб Юрьевич), (? – 1171. január 20.) kijevi nagyfejedelem 1169-től 1170-ig és 1170-től 1171-ig.

Részvétele a trónharcban

Gleb Jurij Dolgorukij kijevi nagyfejedelem és kun feleségének negyedik fia volt. A krónikák először 1146/47-ben említik, amikor keservesen megsiratta Iván bátyjának halálát és holttestét Szuzdalba küldte.

1147-től kezdve apja oldalán harcolt Izjaszláv Msztyiszlavics nagyfejedelem (tulajdonképpen Gleb unokatestvére) ellen. Az év nyarán Gleb Szvjatoszláv novgorod-szeverszkiji herceget segítette, akivel együtt aztán ősszel, kun szövetségeseikkel együtt Kurszk alá vonultak, de az ottani fejedelem Kijevbe menekült a sereg elől.

Gleb ezután visszatért apjához Szuzdalba, a későbbiekben csernyigovi szövetségeseiket segítette, utána pedig a krónikák gorogyeci (ma Oszter) tartózkodását említik, ahol a helybeliek felajánlották neki, hogy kormányozza őket.

A nagyfejedelem ezután meghívta Glebet Kijevbe, ahol felajánlotta neki Gorogyecet és más városokat, abban reménykedve, hogy éket verhet a fiú és apja közé. Gleb eleinte hajlani látszott az egyezségre, de aztán visszautasította és megpróbálta erővel megszerezni a Kijevi Rusz déli nagyvárosát, Perejaszlavot. Serege az éj leple alatt megközelítette a város falait, de rájuk hajnalodott és a perejaszlavli fejedelem kicsapott rájuk. Az üldözés közben Gleb kíséretének egy részét szétverték. A nagyfejedelem ezután megszállta Gorogyecet és bár elismerte Gleb jogait a városra, egy későbbi megegyezés értelmében a gorogyeci fejedelemség Gleb fivérére, Rosztyiszlávra szállt.

Miután apja 1149-ben megszerezte a nagyfejedelmi trónt, Gleb előbb Kanyevet, majd Pereszopnyicát kormányozta. 1151-ben rövid időre megkapta Perejaszlavlt, de Izjaszláv hamarosan visszahódította a várost, majd miután Jurij Dolgorukij ismét Gorogyecet bízta Glebre, Izjaszláv ezt a várost is elfoglalta és felégette. Gleb ezután visszatért Szuzdalba.

1154-ben elkísérte apját a Kijev elleni hadjáratra, aki őt küldte el a kunokhoz segédcsapatokért. A kun csapatokkal megerősített Gleb önállóan tevékenykedett a Rusz déli részén, de Perejaszlavl mellett vereséget szenvedett a nagyfejedelem seregétől.

Ugyanebben az évben Jurij Dolgorukij újból megszerezte a kijevi trónt, és 1155-ben Glebnek adományozta a Perejaszlavli fejedelemséget, amit Jurij 1157-es halála után is sikerült megtartania. A folytatódó trónharcban 1157—1161 között Izjaszláv Davidovics nagyfejedelmet, apósát támogatta.

Nagyfejedelemsége

1169-ben bátyja, a vlagyimiri Andrej Bogoljubszkij elűzte az akkori nagyfejedelmet (Msztyiszláv Izjaszlavicsot) és elfoglalta Kijevet. A trónt azonban nem ő foglalta el, hanem átadta azt Glebnek, aki Perejaszlavlt fiára, Vlagyimirra testálta. A következő évben a Volhíniába visszavonult Msztyiszláv halicsi, turovi, grodnói segítséggel Kijev ellen vonult, ahol néhány kisebb várost elfoglalt, a kijevi lakosok pedig, akik nem voltak elégedettek Glebbel, kinyitották előtte kapuikat. Gleb a kunoktól kért segédcsapatokat és sikerült is visszavonulásra késztetni a Visgorodot ostromló Msztyiszlávot, de végül kénytelen volt elismerni vereségét. Msztyiszláv azonban a következő évben megbetegedett és meghalt, így Gleb 1170-ben újra bevonult Kijevbe. Még ebben az évben visszaverte a határvidéken falvakat gyújtogató kunok támadását.

1171-ben Gleb Jurjevics meghalt, feltehetően - akár csak apját - megmérgezték a kijevi bojárok. Utóda a trónon - Vlagyimir Msztyiszlavics három hónapos uralkodását követően - Roman Rosztyiszlavics lett, akitől Andrej Bogoljubovszkij öccse halálának kivizsgálását és a gyanúsítottak kiadatását követelte.

Családja és személyisége

A krónikák szerint Gleb szerette fivéreit, esküjét mindig megtartotta, kitűnt jámborságával és jóindulatával, szerette a kolostorokat, tisztelte a szerzeteseket és bőkezűen adakozott a szegényeknek.

Kétszer házasodott, első felesége 1154-ben halt meg, ezután 1155/56-ban Izjaszláv nagyfejedelem lányát vette el. Gyermekei:

• Vlagyimir (1157—1187 április 18.) perejaszlavli fejedelem
• Izjaszláv († 1183)
• Olga, feleségül ment Vszevolod Szvjatoszlavics kurszki fejedelemhez

Források

• Глеб Юрьевич
• Биография Глеба Юрьевича
• Раздорский А. И. Князья, наместники и воеводы Курского края XI-XVIII вв. — Курск: Регион-Пресс, 2004. — 125 с. — ISBN 5-86354-067-2

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Глеб Юрьевич című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Kijevi nagyfejedelmek családfája

Előző uralkodó:
II. Msztyiszláv

Kijevi nagyfejedelem
1169 – 1170

Következő uralkodó:
II. Msztyiszláv

Előző uralkodó:
II. Msztyiszláv

Kijevi nagyfejedelem
1170 – 1171

Következő uralkodó:
III. Vlagyimir