I. László havasalföldi fejedelem
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 februárjából) |
| I. László | |
 | |
| Havasalföldi fejedelem | |
| Uralkodási ideje | |
| 1364 – 1377 | |
| Elődje | Miklós Sándor |
| Utódja | I. Radu |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | House of Basarab |
| Született | kb. 1325 |
| Elhunyt | 1377 |
| Édesapja | Miklós Sándor |
| Édesanyja | Lackfy Mária vagy Dobokay Mária |
| Testvére(i) | |
| Gyermekei | I. Vlad havasalföldi fejedelem |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. László, románosan I. Vladiszláv, más néven Vlaicu Vodă (1325 – 1377) Havasalföld fejedelme volt 1364 és 1377 között.
A Basarab-ház tagja volt, nemzetisége is ennél fogva valamilyen török etnikumú lehetett, a legvalószínűbb, hogy kun,[1] amelyre engednek a feljegyzések is következtetni, ahol a külsejét szemléltetik. Apja Miklós Sándor vajda, anyja Lackfy Mária,[2] vagy Dobokay Mária,[1] testvére I. Radu volt. Magyar fennhatóság alatt uralkodott: Nagy Lajostól hűbérül megkapta Szörény várát, Omlást és Fogarast.[3]
Az ő idejéből maradt fönn az államszervezet létére utaló első, latin nyelvű oklevél és pénzérme.[3] Az 1365 körül veretett érmék (az első román ezüstpénzek) súlya 0,35 – 1,05 gramm között volt.
Havasalföld címerének első ismert előfordulása egy Vladislav által 1368. január 20-án kibocsátott oklevélen található. Ezen egy sas látható, jobboldalt kereszttel, baloldalt csillag és újholddal, az egész egy régi francia típusú pajzsban.
1369-ben Vladiszláv hűbérurául ismerte el I. Lajos magyar királyt; cserébe megkapta a Szörényi bánságot, valamint Omlás és Fogaras vidékét. 1372-ben társuralkodóvá tette testvérét, Radut. Ő alapította a Vodița kolostort, valamint a Tismana és Cotmeana kolostorokat. 1369-ben a fejedelemség fővárosát Câmpulungról Argyasudvarhelyre (Curtea de Argeș) költöztette.
A magyar királytól kapott adományok ellenére nem volt hálás neki, s törekedett a magyar függés lerázására. Ezért a törököknél keresett támogatást (ami végső soron nagy hibának bizonyult), s Lajos király 1375-ös törökellenes háborújában a törököket támogatta. Garai Miklós viszont legyőzte az oszmán és bolgár segédcsapatoktól támogatott seregét.
Alexandru Davila színdarabot írt róla Vlaicu Vodă címmel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kun volt-e Vlaicu vajda
- ↑ De ce se tem naţionaliştii de proiectul „deshumarea". [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
- ↑ a b Magyar katolikus lexikon. Havasalföld (magyar nyelven). Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Kara. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vladislav I al Țării Românești című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Miklós Sándor |
Következő uralkodó: I. Radu |
