Ugrás a tartalomhoz

Felsővadas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Horný Vadičov szócikkből átirányítva)
Felsővadas (Horný Vadičov)
Felsővadas zászlaja
Felsővadas zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1386
PolgármesterVladimír Káčerík
Irányítószám023 45
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség1679 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség146 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság487 m
Terület10,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 53′49.266667°N 18.883333°EKoordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 53′49.266667°N 18.883333°E
Felsővadas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővadas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővadas (más néven Felsővadicsó, szlovákul Horný Vadičov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 11 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén már a korai bronzkorban éltek emberek, később a lausitzi kultúra népe telepedett itt meg. Ők a Ľadonhora nevű hegy tetején erődítményt is építettek.

A mai települést a 14. század második felében alapították, 1386-ban „Silva Vaditzov” néven említik először. 1419-ben „Wadycho”, 1504-ben „Felse Wadychow” néven említi oklevél. Földesurai a Rudiszky, Nedeczky és Záborszky családok voltak. 1598-ban 35 háztartás volt a községben. 1784-ben 138 házában 886 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Vadicsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, A. a’ Felsőnek filiája; határjaik középszerűek, legelőjök, fájok, és keresetre módgyok van.[2]

1828-ban 141 háza és 1142 lakosa volt. 1850-ben 1238-an lakták, akik főként mezőgazdasággal, drótozással, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Vadicsó, Trencsén m. tót falu, 1179 kath., 59 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, mészégetéssel. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.[3]

1913-ban Középvadast csatolták hozzá. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1259, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1562 lakosából 1552 szlovák volt.

2011-ben 1581 lakosából 1540 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]