Felsőatrak
| Felsőatrak (Horné Otrokovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galgóci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1113 | ||
| Polgármester | Eva Kukučková | ||
| Irányítószám | 920 62 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | HC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 869 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 208 m | ||
| Terület | 9,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 30′, k. h. 17° 53′48.500000°N 17.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 17° 53′48.500000°N 17.883333°E | |||
| Felsőatrak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőatrak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőatrak (szlovákul Horné Otrokovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 10 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1156-ban Otroc néven említik először.[2] Neve a szláv otrok (= rabszolga) főnévből ered. Középkori temploma a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve és 1397 előtt épült.
1526-ban Wyffalwssy Mátyás 110 régi jó magyar pénzért eladja Felsewsook és Felsewattrak birtokait Marsoffalwa-i Marowczky Györgynek.[3] Alvinczi-kúriáját 1693-ban említik.
Vályi András szerint "ATRAK. Felső Atrak. Hornye Otrokovcze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa Bertalanfi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az előbenitöl nem meszsze, ’s Plébániája van az Esztergomi FőPüspökségben. Ambár fája tűzre határjában elég, ’s gyümötsös kertyei is vagynak; de mivel földgye sovány, és a’ Záporok járják, legelője szoross, réttye pedig kevés, harmadik Osztálybéli."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 573, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 890 lakosából 881 szlovák volt.
2011-ben 858 lakosából 844 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1695 körül épült, mai formáját 1882-ben, az átépítés után nyerte el.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája.
- 18. századi barokk-klasszicista kastélya.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ DLDF 107372
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Források
[szerkesztés]- Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
A Galgóci járás települései | ||
|---|---|---|
Galgóc (Hlohovec) | ||
Alsóatrak (Dolné Otrokovce) · Alsóvásárd (Dolné Trhovište) · Alsózélle (Dolné Zelenice) · Bajmócska (Bojničky) · Décskelecsény (Kľačany) · Felsőatrak (Horné Otrokovce) · Felsővásárd (Horné Trhovište) · Felsőzélle (Horné Zelenice) · Fornószeg (Tepličky) · Jalsó (Jalšové) · Kaplat (Koplotovce) · Karkóc (Trakovice) · Merőce (Merašice) · Nyitrapásztó (Pastuchov) · Ratkóc (Ratkovce) · Ság (Sasinkovo) · Szilád (Siladice) · Tököld (Tekolďany) · Udvarnok (Dvorníky) · Újvároska (Leopoldov) · Vágmedence (Madunice) · Vágvörösvár (Červeník) · Zsúk (Žlkovce) |  | |