Felsőzsadány
| Felsőzsadány (Horná Ždaňa) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Garamszentkereszti | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1391 | ||
| Polgármester | Alena Bugárová | ||
| Irányítószám | 966 04 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZH | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 544 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 296 m | ||
| Terület | 16,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″48.568611°N 18.750000°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″48.568611°N 18.750000°E | |||
| Felsőzsadány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzsadány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőzsadány (1890-ig Felső-Zsdány, szlovákul: Horná Ždaňa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Garamszentkereszttől 11 km-re, nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már a korai bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítják az i. e. 1100-tól 700-ig terjedő időszakból származó régészeti leletek.
A mai falut 1391-ben „Sdan" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a revistye várához tartozó uradalmat László temesi ispánnak adja. Revistye uradalmához tartozott, majd a Dóczyak kihalása után a bányakamara tulajdona lett. Temploma a 16. század második felében épült. 1601-ben két kúriát említenek a településen, emellett uradalmi és papi malom, valamint 37 ház állt itt. A 17. század második felében már működött a falu egyházi iskolája. 1715-ben 38 adózója volt, közülük 6 kézműves. 1828-ban 48 házában 324 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, kézművességgel foglalkoztak. A faluban két malom és fűrésztelep is működött.
Bars vármegye monográfiája szerint: „Felsőzsadány, a Garamvölgybe nyiló kelői völgyben fekvő tót kisközség, 490 róm. kath. vallású lakossal. E község a revistyei vár tartozéka volt és első birtokosai a Dóczyak voltak, kikről már a XV. század elején találunk említést; a XVI. század végén ők építették a templomot. A község ekkor Zdena alakban van említve, melyből később Zdánya, majd Sdány lett. A mult század elején savanyúvizéről is ismeretes volt. Későbbi tulajdonosa a kincstár lett s most is az. Postája Geletnek, távirója és vasúti állomása Geletnek-Szkleno."[2]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
1945-ben a partizánok támogatása miatt felgyújtották a németek, 35 ház égett le, a felnőtt férfi lakosságot koncentrációs táborba vitték. Földműves szövetkezete 1958-ban alakult, lakói részben itt, részben a környék városainak üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 527 lakosából 516 szlovák volt.
2011-ben 546 lakosából 526 szlovák volt.
2021-ben 544 lakosából 529 (+1) szlovák, 1 magyar, (+62) cigány, 5 (+1) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 16. század végén épült, tornyát 1720-ban építették hozzá. Legrégibb harangja 1659-ben készült.
- Két 20. századi vízimalma.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Garamszentkereszti járás települései | ||
|---|---|---|
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) | ||
|  | |
