Szabó Ilonka
Szabó Ilonka | |
Székely Aladár felvétele | |
Született | Szabó Ilona 1911. december 27.[1] Budapest[1] |
Elhunyt | 1945. január 29. (33 évesen)[2] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Beöthy László (1936. június 20.–?1940) dr. Hivess Henrik (1940. december–1945. január 29.) |
Szülei | Szabó Pál Domonkos Anna |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
Halál oka | gyermekágyi láz |
Sírhelye | Farkasréti temető (12/1-1-23)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Ilonka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabó Ilonka (eredeti és a polgári életben használt neve Szabó Ilona, férjezett nevén dr. Hivess Henrikné) (Budapest, 1911. december 27. – Budapest, 1945. január 29.) magyar opera-énekesnő (szoprán). Főként szubrettszerepeket alakított.
Élete
[szerkesztés]Szabó Pál és Domonkos Anna leányaként született. A Zeneművészeti Főiskolán végzett. Kezdetben a budavári Mátyás-templom szólistája volt. 1934. május 24-én debütált az Operaházban Rosinaként Rossini A sevillai borbély című operájában. 1936-ig ösztöndíjas, akkortól haláláig szerződtetett magánénekes volt. Főleg koloratúrszoprán és szubrett szerepeket énekelt.
A második világháború alatt, Magyarország német megszállása után második férjével együtt részt vett az ellenállási mozgalomban, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának iratait csempészte.[4] Halálának körülményeiről nincs egyetértés. Az egyik változat szerint kiütéses tífuszban halt meg, és egy órával halála előtt hét hónapos koraszülött fiút szült. A másik szerint titkos iratkézbesítés közben fogták el a nyilasok és halálra kínozták. A halotti anyakönyvben a halál okaként gyermekágyi lázat jelöltek meg.
Sírja a Farkasréti temetőben található [12/1–1–23].[5] Tiszteletére a Budai Várnegyedben egy utca viseli a nevét.
Szerepei
[szerkesztés]- Eugen d’Albert: Hegyek alján – Nuri
- Léo Delibes: Lakmé – címszerep
- Esterházy Ferenc: A szerelmes levél – Borbélyinas
- Christoph Willibald Gluck: Május királynője – Lisette
- Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – Giannina
- Hubay Jenő: Karenina Anna – Dolly
- Hubay Jenő: Az önző óriás – Madárhang
- Engelbert Humperdinck: Jancsi és Juliska – Juliska
- Kacsóh Pongrác: János vitéz – A francia királykisasszony
- Lehár Ferenc: A mosoly országa – Mi
- Darius Milhaud: Francia saláta – Isabella
- Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból - Blonde
- Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Barbarina; Első leány
- Wolfgang Amadeus Mozart: Così fan tutte – Despina
- Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Papagena
- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia
- Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Első kisasszony
- Poldini Ede: A csavargó és királyleány – A királyleány
- Poldini Ede: Himfy – Pannika
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély - Rosina
- Ruzitska József–Siklós Albert: Béla futása – Sarolta
- Johann Strauss d. S.: A denevér – Adél
- Richard Strauss: A rózsalovag - Sophie
- Richard Strauss: Arabella – Fiákermili
- Giuseppe Verdi: Rigoletto - Gilda
- Giuseppe Verdi: La Traviata – Violetta Valéry
- Giuseppe Verdi: Álarcosbál – Oscar
- Giuseppe Verdi: Don Carlos – Tebaldo
- Richard Wagner: Siegfried – Az erdei madár hangja
- Carl Maria von Weber: A bűvös vadász – Annuska; Első nyoszolyólány
Hangját számos hangfelvétel őrzi.[forrás?] A magyar operaszínpad csillagai című kiadvány[6] első kötetének harmadik lemezén egy Delibes-dalt, A cadizi lányokat énekli.,
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 13.
- ↑ Novák Attila: Otthon éreztem magam = Szombat 2010. február 15.
- ↑ A Farkasréti temető 2003-ban = Budapesti Negyed 2003. 2–4. sz.
- ↑ HUNGAROTON kiadás, LPX 12642. (1984)
Források
[szerkesztés]- Szabó Ilonka a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- [1] Bársony Péter: A Vészkorszak magyar muzsikus áldozatai. DLA-doktori értekezés. 2010
- Az Alterra Svájci- Magyar Kiadó 1997-ben megjelentetett „ Harmatfényben belső tájakon” című novelláskötetében Ábrahám Erzsébet: „Traviata a „légópincében”.” című novellában számol be részletesen a történtekről.