Hertelendy Károly

	Hertelendy Károly
Született	1786. október 12.; Nagykanizsa, Zala vármegye
Elhunyt	1861. november 5. (75 évesen); Lesencetomaj, Zala vármegye
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883)
Gyermekei	Hertelendy Kálmán
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	főszolgabíró (1810. május 7. – 1819. július 5., Zalaegerszegi járás); magyar országgyűlési követ (1834–1836); magyar országgyűlési követ (1839–1840);
Iskolái	Győri Királyi Akadémia Jogi Kar (–1808)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly Borromeus (Nagykanizsa, Zala vármegye,^[1] 1786. október 12. – Lesencetomaj, Zala vármegye, 1861. november 5.), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követ, főszolgabíró, földbirtokos.

Élete

Az ősrégi régi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család sarjaként született. Hertelendy Mihály (1754-1810), szerémi követ, királyi tanácsos, és Naypár Júlia (1767-1847) fiaként. Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (1721-1780), Zala vármegye főszolgabírája és forintosházi Forintos Julianna (1726-1782) voltak.^[2] Nagybátyja, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (1764–1831), Zala vármegye táblabírája, alispánja, birtokos volt. Keresztszülei ákosházi Sárkány János veszprémi kanonok, esperes, és pallini Inkey Eleonóra asszony voltak. Keresztnevét a 16. századi Borromei Szent Károly tiszteletére kapta.

1802-ben iratkozott be a Győri királyi Jogakadémiára. Jogot végzett és inszurgens századosként részt vett az 1809-es nemesi felkelésben. 1810. május 7.-e és 1819. július 5.-e között egerszegi járás főszolgabírája volt. Közel egy évtizeddel később, fontosabb vármegyei közigazgatási helyet foglalt: 1831. június 20.-ától 1834. szeptember 22.-éig a Zala vármegye másodalispáni tisztséget töltötte be. A reformkor küzdelmeiben a konzervatív-nemesi álláspontot képviselte, a zalai konzervatívok egyik vezetőjének tekintették.

Két ízben választották meg Zala vármegye országgyűlési követévé Deák Ferenc mellett: először 1834. március 11.-e és 1836. május 2.-a között, majd 1839. május 6.-a és 1840. május 13.-a között.^[3] Az 1839-es követválasztáson Hertelendy és Csány László összefogása megakadályozták a már közel egy évtized óta hivatal nélküli nem adózó konzervatív forintosházi Forintos György (1792-1857) tekintély visszaszerzési próbálkozását. Az 1840-es tisztújításon a két vetélkedő ellenfél, Hertelendy és Csány pártja megint szembekerült egymással, és Hertelendy potenciális szövetségese lett Forintosnak. A közös bukás nyilvánvalóvá tette egymásrautaltságukat, és ettől kezdve az ő érdekeinek is Forintos lett a zászlóvivője, azaz a liberális megyevezetés ellen indított korteskedésben.^[4]

Az 1844-es tisztújításon, miután Csány híveit már előre lemondatták, a Hertelendy—Forintos-párt került hatalomra: ellenjelöltek nélkül választhatták Hertelendy baráti köréből várbogyai és nagymadi Bogyay Lajost (1803-1875) a tapolcai járás főszolgabírájává, kisbarnaki Farkas Benjamin Károlyt a szántói járás alszolgabírájává. A konzervatív hatalomátvétel után Hertelendy és Forintos nem vállalkozott több közös politikai akcióra, mozgalmuk a tisztségek elnyerésével végül kifulladt; 1845-ben pedig már Hertelendyék is az önként adózók sorába léptek. Hertelendy igen konzervatív politikai magatartása radikálisan megváltozott és többek között, Széchenyi István 1845-től az ő közreműködésével indította el a balatoni gőzhajózást.

Az 1850-es években visszavonult és lesencetomaji birtokán élt.

Házassága és gyermekei

1810. március 22.-én szuloki településen vette feleségül nedeczei Nedeczky Terézia Antónia (*Pécs, 1792. november 12.–†Lesencetomaj, 1883. február 27.) kisasszonyt,^[5]^[6] nedeczei Nedeczky Rudolf (1763-1828), baranyai főszolgabíró és Stróbel Erzsébet (1772-1817) lányát. Stróbel Erzsébet apja, Stróbel Zsigmond, gróf Batthyány Fülöp uradalmi kormányzója volt.^[7] A házasságukból született:

Hertelendy Jozefa Karolina (*Zalaegerszeg, 1817. február 18.–†Zalaegerszeg, 1818. január 10.)^[8]
Hertelendy László (*Zalaegerszeg, 1818. február 16.–†Zalaegerszeg, 1819. július 27.)^[9]
Hertelendy Kálmán Rudolf (*Zalaegerszeg, 1820. március 28. –†Lesencetomaj, 1875. november 18.) honvédszázados, országgyűlési képviselő, Zala vármegye főispánja, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja.^[10] Felesége: nagymádi és várbogyai Bogyay Leontina Oktávia Amália Eleonóra Magdolna (*Zalahaláp, 1830. március 24.–†Lesencetomaj, 1870. november 9.).

Művei

Nemes felkelő ezredek az 1809-ik évi győri csatában; Ramasetter Ny., Veszprém, 1857
Deák Ferenc–Hertelendy Károly: Követjelentés az 1839-40-ki országgyűlésről; Landerer-Heckenast, Pest, 1842
Nemes felkelő ezredek az 1809-ik évi győri csatában; 2., bőv. kiad.; Ramasetter Ny., Veszprém, 1859
Deák Ferenc – Hertelendy Károly két követjelentése az 1832/36 és 1839/40-iki országgyűlésről; bev., jegyz. Ferenczi Zoltán; Franklin, Bp., 1904 (Jeles írók iskolai tára)

Irodalom

M. Tud. Ért, 1862. 1. köt.
Ferenczy Zoltán: Deák Ferenc és – követjelentése az 1832/36 és 1839/40-iki országgyűlésről. Bp., 1904

Jegyzetek

↑ A Magyar életrajzi lexikonban születési helye: Vindornyalak.
↑ Szluha Márton (2011). Vas vármegyei nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. (541. o.)
↑ mek.iif.hu Archiválva 2004. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. február 14.
↑ Levéltári Szemle, 37. (1987)Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson / 47–59. o.
↑ [https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8H8-JJM familysearch.org - Székesegyház, Pécs, Baranya, - római katolikus keresztelők - Nedeczky Terézia]
↑ familysearch.org - hertelendyné Nedeczky Terézia gyászjelentése
↑ familysearch.org Nedezcky Rudolf és Stróbel Erzsébet házassága - Pécs Bélvárosi - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
↑ familysearch.org Hertelendy Jozefa római katolikus keresztelői lapja
↑ familysearch.org Hertelendy László római katolikus keresztelői lapja
↑ familysearch.org Hertelendy Kálmán keresztelője

Források

Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

előző másodalispán
séllyei
Séllyey Elek

Zala vármegye másodalispánja

1831. június 20.–1834. szeptember 22.

következő másodalispán
nemes
Kerkapoly István

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A Magyar életrajzi lexikonban születési helye: Vindornyalak.

[2] Szluha Márton (2011). Vas vármegyei nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. (541. o.)

[3] .iif.hu Archiválva 2004. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. február 14.

[4] Levéltári Szemle, 37. (1987)Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson / 47–59. o.

[nedeczkyteréziakeresztelője-5] [https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8H8-JJM familysearch.org - Székesegyház, Pécs, Baranya, - római katolikus keresztelők - Nedeczky Terézia]

[hertelendynedeczky-6] familysearch.org - hertelendyné Nedeczky Terézia gyászjelentése

[nedeczkystrobel-7] familysearch.org Nedezcky Rudolf és Stróbel Erzsébet házassága - Pécs Bélvárosi - boldogfai Farkas Ákos András adattárából

[hertelendyjozefakeresztelője-8] familysearch.org Hertelendy Jozefa római katolikus keresztelői lapja

[hertelendylászlókeresztelője-9] familysearch.org Hertelendy László római katolikus keresztelői lapja

[hertelendykeresztelő-10] familysearch.org Hertelendy Kálmán keresztelője

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

Hertelendy Károly
Született	1786. október 12. Nagykanizsa, Zala vármegye
Elhunyt	1861. november 5. (75 évesen) Lesencetomaj, Zala vármegye
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883)
Gyermekei	Hertelendy Kálmán
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	főszolgabíró (1810. május 7. – 1819. július 5., Zalaegerszegi járás) magyar országgyűlési követ (1834–1836) magyar országgyűlési követ (1839–1840)
Iskolái	Győri Királyi Akadémia Jogi Kar (–1808)
Sablon • Wikidata • Segítség