Ugrás a tartalomhoz

Agrippa von Nettesheim

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Heinrich Cornelius Agrippa szócikkből átirányítva)
Agrippa von Nettesheim
Arcképe egy korabeli könyvben
Arcképe egy korabeli könyvben
Született1486. szeptember 14.[1][2]
Köln[3][2]
Elhunyt1535. február 18. (48 évesen)[4][2]
Grenoble[3][2]
ÁlneveAgrolla
ÁllampolgárságaKölni Választófejedelemség
Foglalkozása
IskoláiKölni Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Agrippa von Nettesheim témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim (Köln, 1486. szeptember 14. – Grenoble vagy Lyon, 1534 vagy 1535) okkult német író, alkimista, de tanított teológiát, volt katona, jogász, orvos; néhány évig királyi udvari történetíró is.[5] Hányatott élete során Nyugat-Európa nagy részén megfordult.

Agrippa von Nettelsheim portréja

Élete

[szerkesztés]

Kölnben született 1486. szeptember 14-én. Előkelő nemesi családból származott. Jogot és orvostudományt hallgatott Kölnben és Párizsban, ezután alkimistaként tevékenykedett Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Angliában és Itáliában.

1506—1509 Francia- és Spanyolországban járt, ahol a titkos mesterségeket: alkímiát, jóslást űzte, s titkos társaságok alapításán fáradozott.[6] 1509-ben a héber nyelv tanára volt a Dole-i Egyetemen (Burgundia), de a szerzetesek eretnekséggel vádolták, s menekülésre kényszerítették.[6] Londonba ment; majd innen haza Kölnbe, ahol a teológiát tanította, majd Páviába, ahol az egyetemen miután Hermész Triszmegisztosz iratait magyarázta, ismét eretnekséggel vádolták.[6]

1518-ban mint Metz város szindikusa (jogtanácsos) lépett fel, ahol helyzetét azzal rontotta, hogy egy fiatal, boszorkánysággal vádolt parasztasszonyt megvédelmezett.[6] Újra vándorútra kelt, Kölnben jelent meg, majd Freiburgban, s Lyonban, ahol orvosi gyakorlatra adta magát.[6] I. Ferenc Savoyai Lujza első orvosává nevezték ki.[6] De csakhamar kegyvesztetté vált és más állás után nézett.[6] Akkor négyen is hívták magukhoz: az angol király, egy német meg egy olasz arisztokrata és Habsburg Margit, Németalföld kormányzója.[6] Az utóbbi meghívást fogadta el; V. Károly, Margit bátyja kinevezte udvari történetírónak, de Margit halálával ismét állás nélküli lett.[6]

Ekkor írta két fő művét is.:[6] «De vanitate scientiarum» (a tudományok hiábavalóságáról) és «De occulta Philosophia» (a titkos filozófiáról), amiért börtönbe került (1530—1531).[6] Kiszabadulva Kölnbe tért vissza, aztán újra Lyonba ment, ahol másodszor is azon ürügy alatt, hogy I. Ferenc anyja ellen írt, bebörtönözték,[6] de hamarosan szabadon engedték.

Nagy nyomorban, Grenobléban halt meg. Háromszor volt házas, és nagy családja volt.[7]

Filozófiája

[szerkesztés]

Támadta kora tudományát és a skolasztikus filozofiát.[5] A mágiával és misztikus tanításokkal rokonszenvezett.[5] A természet meghódítására vágyott, de ezt nem titkos varázsigékkel, hanem a dolgok rejtett tulajdonságainak felfedezésével vélte elérhetőnek. Tanítása szerint a mindenségnek három szférája van: 1. az elemek országa, 2. a csillagok égi világa, 3. az angyalok értelmi világa. Ezek között a világlélek a közvetítő.[8]

Filozófiájában az egyház őskeresztény szellemben való megreformálásának szükségességét hangoztatta,[7] s elítélte a „pogány" humanizmust („De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium”, A tudományok hiábavalóságáról és bizonytalanságáról, 1527). Lelkes híve volt a zsidó kabbalisztikának és a mágiának, megkísérelte az újplatonizmus egyes elemeit összekapcsolni a mágiával („De Occulta Philosophia”, Az okkult filozófiáról 1531 – 1533). Munkáinak első gyűjteményes kiadása 1600-ban jelent meg.

Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus c. munkájában a női nemnek a férfiakkal szembeni kiválóbbságáról ír. Érveit bibliai, filozófiai és élettani érvekkel támasztja alá. Szerinte a nő tisztább anyagból épül fel, mint a férfi, és a férfi és nő közötti fiziológia eltérések a nők felsőbbrendű finomságát bizonyítják. Agrippa szerint a nők még a haláluk után is jelét adják természetes, velük született szerénységüknek, hiszen a vízbefúlt nők arccal lefelé, míg a vízbefúlt férfiak arccal felfelé, a hátukon úsznak a vízen. Továbbá azt tartja, hogy filozófusok, matematikusok és csillagászok gyakrabban hibáznak jövendöléseikben és jóslataikban, mint az egyszerű parasztasszonyok, és hogy egy orvos nem ér annyit, mint egy jó öreg nővér.

Források

[szerkesztés]
  • Világirodalmi lexikon
  • Pallas Nagy lexikona
  • Charles G. Nauert, Jr., Agrippa in Renaissance Italy. The Esoteric Tradition, in Studies in the Renaissance, 6 (1959), pp. 195–222.
  • Paola Zambelli, Magic and Radical Reformation in Agrippa of Nettesheim, in Journal of the Warburg and Courtauld Institutes, 39 (1976), pp. 69–103.
  • Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II. (Széphalom Könyvműhely, 1998) ISBN 9639028312
  • Szőnyi György Endre. Titkos tudományok és babonák – a 15-17. század művelődéstörténeti kérdéseihez (magyar nyelven). Bp.: Magvető, 51-53. o. (1978). ISBN 963-270-765-6 

Művei

[szerkesztés]
  • Dialogus de homine (Párbeszéd az emberről), 1516
  • De beatissimae Annae monogamia, (Szent Anna egyszeri házasságáról), 1519
  • De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium declamatio invectiva (A tudományok hiábavalóságáról és bizonytalanságáról), Köln, 1527 (szatíra)
  • Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus (A női nem nemesrendűségéről és kiválóságáról), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529
  • De originali peccato (Az eredeti bűnről), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529
  • De triplici ratione cognoscendi Deum (Isten megismerésének három módjáról, Antwerpen: Michael Hillenius, 1529
  • De sacremento matrimonii (A házasság szentségéről), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529
  • De Occulta Philosophia, (Három könyv a rejtett bölcsességről), Antwerpen, 1531

Magyarul

[szerkesztés]
  • Titkos bölcselet (De occulta philosophia); ford., vál., előszó Magyar László András; Holnap, Bp., 1990 (Vízöntő könyvek)
  • Kétarcú orvostudomány / Agrippa: Szatíra az orvosokról / Erasmus: Az orvostudomány dicsérete; ford., bev., jegyz. Magyar László András; Kalligram, Pozsony, 2002
  • Okkult filozófia, 1-3.; ford. Ladányi Lóránd; Hermit, Miskolc, 1999–2014

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dictionary of Gnosis and Western Esotericism, 4–8, Agrippa, Heinrich Cornelius
  2. ↑ a b c d Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 24, 1
  3. ↑ a b EL / DO / Agrippa, Henry-Cornelius
  4. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. január 9.)
  5. ↑ a b c Uj Lexikon 1. Agrippa, von Nettesheim (Budapest, 1936)
  6. ↑ a b c d e f g h i j k l Pallas
  7. ↑ a b 1911 Encyclopædia Britannica / Agrippa Von Nettesheim, Henry Cornelius
  8. ↑ Uj Idők Lexikona 1-2. Agrippa von Nettesheim (Budapest, 1936)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Agrippa_von_Nettesheim&oldid=23984128”