Ugrás a tartalomhoz

Jóslás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jóslás az állatok belsejéből az ókori Görögországban

A jóslás értelmezése kétféleképpen közelíthető meg: az egyik magyarázat szerint a jóslás egy problémára adott megoldási javaslatot jelent, melyet a jósok, vagy javasok dolgoznak ki. Egy másik értelmezés szerint a jóslás szó megegyezik a jövő kiderítésére irányuló tevékenységgel, a jövendöléssel.

A jóslás a magyar nyelvben

[szerkesztés]

A Képes krónika a Vata-féle pogánylázadás kapcsán említi, hogy Vata maga köré sok varázslót, jósnőt és táltost gyűjtött (magos, phitonissas, aruspices).[1] Ipolyi Arnold a Magyar Mythologia című művében[2] azt írja, hogy a latin megnevezések helyére beilleszthetők olyan, régi tisztséget jelölő, fennmaradt magyar szavak, mint pl. a „javas”. Innen vezeti le Ipolyi a „javas” szó „javasol”-ból való származását.[3]

Müller Péter író a Ji Csingről szóló könyvének előszavában fejti ki az a nézetét, mely szerint a „jósolni” igének eredeti jelentése a „javaslatot adni”. Az író szerint a magyar nyelv különleges bölcsességét jelzik a „jós”, „javas”, „jósol”, „jóslat” szavaink, hiszen ha megfigyeljük: a jós megmondja, mi a , vagyis hogy hogy mit tegyünk, hogy a jövendőnk jó legyen, és ne rossz. A nyelv régies, mára már elvétve használt kifejezése az említett levezetés szerint a mainál még pontosabb. Az eredeti kifejezés szerint ugyanis a javas „javasol”, tehát megmondja, javasolja, hogy mit tegyünk és hogyan, hogy az a javunkra váljon; így a jóslat tehát nem más, mint javaslat, jótanács.[4]

Varga Csaba „Régi orvosi kisszótár” c. könyve szerint a jóslás szó a „jő” szógyökből származik, mint jövős, jövendölő. Egyben utal a „javas ” szóra, melynek az általa vallott levezetés szerinti gyöke a , amelyből v-vel következik a jav, vagyis „javas”. A „javas” jelentése gyógyító asszony vagy férfi. A javas pedig v nélkül „jós” (jó-os), vagy eredetileg jósz (jó-osz, jó-asz), mely szó már csak a jószág szóban él. A „javas” tehát Varga Csaba szerint nem tévesztendő össze az azonos hangzású jóssal, jósolóval, mert e szavak gyöke a „jő”, „jöv” – mint jövő, jövendő, jövendölő: a jós jövendőt mond.[5]

A jóslat és a jövendőmondás

[szerkesztés]

Müller Péter szerint a jóslás nem keverendő össze a jövendöléssel. A jós vagy javas megmondja az embernek, miképp éljen. A jövendőmondás azt kívánja megmondani, hogy mi lesz a jövendő, vagyis hogy mi fog történni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Képes Krónika Archiválva 2011. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben - 49. fejezet, a magyar szöveg a 2. oldalon, a latin a 3-ikon.
  2. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia, 1854
  3. Szókincsháló - javasol[halott link]
  4. Müller Péter: Jóskönyv - 4. Jóslás és jövendőmondás
  5. Varga Csaba: Régi orvosi kisszótár. [2011. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 7.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Divination
A Wikimédia Commons tartalmaz Jóslás témájú médiaállományokat.
  • Javas Hagyományőrző Kör, interjú
  • Ted Andrews: Jóseszközök; ford. Ujhelyi Bálint; Édesvíz, Bp., 2006
  • Michael Johnstone: A jóslás enciklopédiája. Nyugati asztrológia, kínai asztrológia, ji king, tarot, kártya, tenyérjóslás, kristálygömb, számjóslás, tealevél-jóslás; ford. Sóvágó Katalin; Sziget, Bp., 2008
  • Áldozat, divináció, istenítélet. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva, Balassi, Bp., 2018 (Tanulmányok a transzcendensről)