Hegedűs Gyula (újságíró)
Hegedűs Gyula | |
![]() | |
Született | 1887. március 22. Szeged |
Elhunyt | 1953. október 9. (66 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Hegedűs Tamás |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek) |
Sírhelye | Farkasréti temető (28. parcella, 1. sor., 191-192. sírhely)[1][2] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Gyula témájú médiaállományokat. | |
Hegedűs Gyula, névváltozata: Hegedüs, Hegedüs-Bite Gyula (Szeged, 1887. március 22.[3] – Budapest, 1953. október 9.)[4] újságíró, lapszerkesztő.
Életpályája
[szerkesztés]Hegedűs István polgári iskolai tanár és Gácser Etelka fiaként született. A Budapesti Tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányait követően 1906-tól a Budapesti Napló, 1907-től a Pesti Napló munkatársaként dolgozott. 1914-től a Budapesti Hírlap fővárosi rovatának vezetője, majd 1919-től a lap helyettes szerkesztője volt. 1920-ban részt vett a Magyarság megalapításában, annak szerkesztője, majd felelős szerkesztője. A lapot 1938-ban a hungaristák vették át. Miután Pethő Sándorral megalapította a Magyar Nemzetet, annak volt a felelős szerkesztője 1942-ig. 1941-től egyidejűleg A Mai Nap felelős szerkesztője. 1945-től visszatért a Magyar Nemzethez, ahol felelős szerkesztő, majd főszerkesztő volt 1950-ig.
Házastársa Fodor Ilona (1891–1977) volt, Fodor Miksa vasúti hivatalnok és Simkovits Berta lánya, akit 1912. november 3-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[5] Gyermekük Hegedűs Tamás (1913–1980) zeneszerző, a Hamvadó cigarettavég című dal szerzője.[6]
Társadalmi megbízatásai
[szerkesztés]- az Újságírók Szanatórium Egyesületének elnöke
- a Magyar Újságírók Egyesületének és az Otthon Írók és Hírlapírók Körének alelnöke
Főbb művei
[szerkesztés]- Strófák három macskáról. Tizenhárom elbeszélés; Komjáthy Jenő Társaság, Bp., 1906
- Pesti mesék (Budapest, 1908)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a szeged-belvárosi római katolikus keresztelési akv. 138/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 1361/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1046/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- ↑ „Hegedüs-hagyaték”, Magyar Nemzet, 1978. március 12. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.