Ugrás a tartalomhoz

Dubnium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hánium szócikkből átirányítva)
105 raderfordiumdubniumsziborgium
Ta

Db

(Upp)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
105
Db
Általános
Név, vegyjel, rendszám dubnium, Db, 105
Latin megnevezés dubnium
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 5, 7, d
Megjelenés ismeretlen, vsz. ezüstös
fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg (268)  g/mol
Elektronszerkezet vsz. [Rn] 5f14 6d³ 7s²
(tantál alapján)
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 32, 11, 2
Halmazállapot szilárd
CAS-szám 53850-35-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A dubnium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
262Db mest. 34 mp[1][2] 67% α 8,66; 8,45 258Lr
33% SF
263Db mest. 27 mp[2] 56% SF
41% α 8,36 259Lr
3% ε 263mRf
266Db mest. 22 perc[2] SF
ε 266Rf
267Db mest. 1,2 óra[2] SF
268Db mest. 29 óra[2] SF
ε 268Rf
270Db mest. 23,15 h[3] SF
Hivatkozások

A dubnium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Db, rendszáma 105. Az átmenetifémek csoportjába tartozik, színe talán ezüstös fehér vagy fémes szürke. A 268Db felezési ideje 28 óra, ez a leghosszabb élettartamú transzaktinoida izotóp, ami tükrözi a Z = 108 és N = 162 zárt héjak stabilitását.

Kémiai kísérletek segítségével bebizonyították, hogy a dubnium tényleges helye az ötödik csoportban van.

Története

[szerkesztés]

Felfedezését 1968 és 1970 között jelentették be orosz tudósok a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben, Oroszországban. Az elem eredeti nevét az orosz kutatók Niels Bohr, dán fizikusról nevezték el nielsbohrium-ra, (vegyjele Ns). Az amerikai tudósok 1970-ben ameríciumot bombáztak nitrogénnel, és így létrehozták az elemet, melynek a hahnium (Ha) nevet adták.[4] Később a IUPAC a joliotium (Jl) nevet javasolták, amelyet mindkét fél elutasított. Végleges nevét 1997-ben az első felfedezési helyéről (Dubnáról) kapta.[5] A dubnium elnevezést 1994 és 1996 között a 104-es rendszámú raderfordiumra használták.[6]

Elektronszerkezet

[szerkesztés]

A dubnium rendszáma 105. Az elméletileg várt elektronszerkezet két formája a következő:

Bohr-modell 2, 8, 18, 32, 32, 11, 2
Kvantummechanikai modell 1s²2s²2p63s²3p64s²3d104p65s²4d105p66s²4f145d106p67s²5f146d³

Izotópjai

[szerkesztés]

A dubniumnak 13 izotópja ismert, ezek közül hatnak a felezési ideje hosszabb 5 másodpercnél: a 262-es tömegszámú, 34 mp felezési idejű, a 263-as, a 266-os és a 267-es tömegszámú, valamint a 268-as és 270-es tömegszámú.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2011) „Production and Identification of Transactinide Elements”, 877. o. DOI:10.1007/978-1-4419-0720-2_19. 
  2. a b c d e Six New Isotopes of the Superheavy Elements Discovered. Berkeley Lab. News center. October 26, 2010
  3. (2010) „Synthesis of a New Element with Atomic Number Z=117”. Physical Review Letters 104 (14), 142502. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.104.142502. PMID 20481935. 
  4. Négyjegyű függvénytáblázatok – Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 176. oldal
  5. „Az út az uránig és még tovább”, 3. Évezred Extra, RF-HOBBY Kft., 2014. május 29., 39. oldal. ISSN 1785-5683 (Hozzáférés: 2014. június 8.) 
  6. Inzelt György: Küzdelem az elemek elnevezéséért. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
Commons:Category:Dubnium
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubnium témájú médiaállományokat.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dubnium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.