Györgyi Kálmán (szakíró)
| Györgyi Kálmán | |
 | |
| Született | 1860. március 7.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1930. január 19. (69 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | |
| Szülei | Györgyi Giergl Alajos |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (43-2-21) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Györgyi Kálmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Györgyi Kálmán (Pest, 1860. március 7. – Budapest, 1930. január 19.[4]) magyar művészeti író; művészettörténész, rajzpedagógus.
Életpályája
[szerkesztés]A középiskolát követően a Műegyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1882–1884 között a Fővárosi Iparrajziskola helyettes tanára volt. 1884–1903 között az Iparrajziskola címzetes igazgatója volt. 1897–1911 között főmunkatársa, 1911–1930 között felelős szerkesztője volt a Magyar Iparművészet című folyóiratnak. 1903–1918 között az elemi iskolai rajzoktatás fővárosi szakfelügyelője volt. 1904–1908 között az Országos Iparművészeti Társaság titkára, majd 1908–1930 között igazgatója volt. 1924-től Magyar Királyi kormányfőtanácsos volt.
Írásai a Budapesti Hírlapban (1892–1893), a Hazánkban (1893–1895) és a Magyar Iparban (1900–1901) jelentek meg.
Sírja a Farkasréti temetőben található (43-2-21).
Családja
[szerkesztés]A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja volt. Györgyi Giergl Alajos (1821–1863) festőművész és Haliczky Amália (1836–1914) fia. Györgyi Géza építész (1851–1934) testvére volt.
Gyermekei
[szerkesztés]- Györgyi Dénes (1886–1961) műépítész, tanár
- Györgyi Margit (1887–1961), férje: Lindner Ernő (1879–1953) mérnök
- Györgyi Laura (1888–1945)
- Györgyi Kálmán (1894–1978)
- Dr. Györgyi Géza (1900–1975) orvos
Unokái
[szerkesztés]- Györgyi Géza (1930–1973) fizikus
- Györgyi Kálmán (1939–2019) jogász
- Györgyi Ferenc (1932–1997) mérnök
- Zimányiné Györgyi Magdolna (1934–2016) matematikus
- Györgyi Erzsébet (1936–) etnográfus
- Györgyi Teodóra (1947–) egészségpedagógus
Művei
[szerkesztés]- Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi Emlékkönyv (szerkesztette: Ráth Györggyel, Budapest, 1897)
- Az iparművészet a párisi kiállításon. 1–3. (Magyar Iparművészet, 1900)
- A világ iparművészete Párisban. 1900. (szerkesztette: Fittler Kamill-lal, Budapest, 1900)
- Iparművészeti dilettantizmus (Magyar Iparművészet, 1904)
- Az iparművészet a milánói kiállításon (Magyar Iparművészet, 1906)
- Jegyzetek a londoni rajzoktatási kongresszusról (Rajzoktatás, 1908 és Népművelés, 1908)
- Jegyzetek a stockholmi iparművészeti kiállításról (Magyar Iparművészet, 1909)
- A svéd kiállítás tanulságai (Magyar Iparművészet, 1910)
- Példatár az alsófokú leányiskolák kézimunkatanításához (szerkesztette, Budapest, 1911)
- Művészi kézimunkatanítás (Magyar Iparművészet, 1918)
- Az Osztrák– Magyar Iparművészeti Társulat, a Baross Szövetség és a Baross Gábor Kör országos iparművészeti és háziipari kiállításának emlékalbuma (összeállította, Budapest, 1919)
- A keleti vásár iparművészete (Magyar Iparművészet, 1921)
- A német iparművészet példaadása. Jegyzetek a müncheni Deutsche Gewerbeschauról (Magyar Iparművészet, 1923)
- Külföldi iparművészeti kiállítások (Magyar Iparművészet, 1925)
- Iparművészeti oktatásunk seregszemléje. – A népművészeti és az iparművészet kölcsönös hatásáról (Magyar Iparművészet, 1928)
- A magyaros ízlés. Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből. Összegyűjtötte Czakó Elemérrel. 132 fekete-fehér és 37 színes táblával. (A Könyvbarátok Szövetsége kiadványa, Budapest, 1929)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05667.htm, Györgyi Kálmán, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
- ↑ Gyászjelentése
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Györgyi Kálmán iparművész tanár Archiválva 2018. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Giergl.hu Archiválva 2018. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés]- Világlexikon. A tudás egyeteme (Budapest, 1925)
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Czakó Elemér: Györgyi Kálmán emlékezete (Magyar Iparművészet, 1930)
- Lehel Ferenc: Györgyi Kálmán emlékére (Nemzeti Művészet, 1934)
- Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László, Gombosi György. (2. jav. és bőv. kiad. Budapest, 1935)
- Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, 1965–1968
- Művészgenerációk. A Györgyi-Giergl család három évszázada. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Basics Beatrix és Györgyi Erzsébet. (Budapest, 2007)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933. 18+2 db
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8