Györgyi Kálmán (jogász)
| Györgyi Kálmán | |
| Született | 1939. május 24. Budapest |
| Elhunyt | 2019. február 17. (79 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Györgyi Géza |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| A Harmadik Magyar Köztársaság 2. legfőbb ügyésze | |
| Hivatali idő 1990. június 25. – 2000. május 15. | |
| Helyettes | Kovács Tamás |
| Köztársasági elnök | Göncz Árpád |
| Előd | Szíjártó Károly |
| Utód | Polt Péter |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Györgyi Kálmán (Budapest, 1939. május 24. – 2019. február 17.)[1][2] magyar büntetőjogász, 1990 és 2000 között a Harmadik Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze.
Családja
[szerkesztés]Édesapja, dr. Györgyi Géza röntgen és belgyógyász szakorvos, édesanyja Zámor Magdolna.
Életpályája
[szerkesztés]Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett jogászi diplomát 1964-ben. 1969 és 1970-ben az Albert Ludwigs Egyetemen tanult, Freiburg im Breisgau-ban (NSZK). Tanulmányainak befejezése után az ELTE ÁJTK büntetőjogi tanszékén lett gyakornok, majd 1965 és 1969 között adjunktus, 1979 és 1990 között pedig docens.
Tanárként és kodifikátorként
[szerkesztés]Tanulmányainak befejezése után az ELTE JTK büntetőjogi tanszékén lett gyakornok, 1965 és 1969 között adjunktus, 1979 és 1990 között docens. Közben 1979 és 1985 között a jogi kar dékánhelyettese, majd 1989 és 1990 között dékánja tisztségét töltötte be.[1] A Magyar Jogász Szövetség választmányának a tagja 1985-től. Részt vett a kodifikációs munkában is, így például 1974 és 1978 között az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi kodifikáció bizottságának tagjaként.
Legfőbb ügyészként
[szerkesztés]- 1990-ben az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészévé választotta. 1996-ban további hat évre választották legfőbb ügyésszé.
- 2000. március 6-án indoklás nélkül mondott le, bár megbízatása csak 2002 májusában járt volna le. (Megegyezett Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével, hogy nem tölti ki 6 hónapos lemondási idejét és 2000. május 15-én távozott hivatalából). Utóda Polt Péter lett.
Györgyi Kálmán elfogadta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter felkérését, és ezt követően a büntetőjogi kodifikációért felelős miniszteri biztos volt.[1][2]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Szalay László Emlékérem (1988)[3]
- A Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal (1995)
- Finkey Ferenc-díj (2000)[3]
- Kozma Sándor-díj (2003)[3]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2006)
- Húszéves a Köztársaság díj (2009)[4]
Fontosabb művei
[szerkesztés]- A Büntető Törvénykönyv kommentárja (I. és II., társszerzőként, 1968)
- Büntetőjog. Általános rész (I. és II., társszerzőként, 1973)
- Békés Imre–Györgyi Kálmán–Papp László: Büntetőjog; Államigazgatási Főiskola, Bp., 1979
- Büntetések és intézkedések (1984)
- A Büntető Törvénykönyv magyarázata (I. és II., társszerzőként, 1986)
- Dr. Horváth Tibor professzor szakirodalmi munkásságának bibliográfiája; összeáll. Györgyi Kálmán; Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, 1987
- Györgyi Kálmán–Kónya Imréné–Margitán Éva: Az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések módosításáról; ELTE, Bp., 1990 (A jogi felelősség és szankciórendszer elméleti alapjai)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Elhunyt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész. Heti Világgazdaság, 2019. február 17. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
- ↑ a b Meghalt Györgyi Kálmán. Origo.hu, 2019. február 17. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
- ↑ a b c Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online
Források
[szerkesztés]- giergl.hu Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Györgyi Kálmán ünnepi kötet; szerk. Gellér Balázs; KJK-Kerszöv, Bp., 2004 (Bibliotheca iuridica. Libri amicorum)
- Ünnepi kötet Györgyi Kálmán 75. születésnapja alkalmából; szerk. Polt Péter et al.; ELTE Eötvös, Bp., 2016
Magyarország főügyészei | ||
|---|---|---|
| koronaügyészek (1872–1944) |
|  |
| legfőbb ügyészek (1945–) |
| |
