Czakó Elemér
| Czakó Elemér | |
| Született | 1876. december 16.[1] Szolnok |
| Elhunyt | 1945. április 29. (68 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kastenhofer Ilona (h. 1899–1945) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | helyettes államtitkár (1923. május – , Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (42-1-72/73)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentiváni Czakó Elemér (Szolnok, 1876. december 16. – Budapest, 1945. április 30.)[4] könyvkiadó és iparművészeti szakíró.
Élete
[szerkesztés]Czakó Péter és Tóth Julianna fia. Tanulmányait Párizsban és a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1897–1898 között az egyetemi könyvtár gyakornoka, 1899-től az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa lett 1905-ig. Az 1903-ban megrendezett első magyar ex libris kiállításnak Czakó Elemér volt a rendezője. 1907-től a múzeum őre, 1911-től az iparművészeti iskola igazgatója. 1915-ben helyettes államtitkári címet kapott. 1916-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, 1925–1934 között az Egyetemi Nyomda főigazgatója volt. Szerkesztette Az iparművészeti iskola évkönyvét (1912–1916 között), a Közművelődést (1927), A királyi magyar egyetemi nyomda története című jubiláris kiadványt (többekkel, Budapest, 1927).
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Felesége Kastenhofer Ilona (1880–1974) volt, akit 1899. augusztus 31-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[5]
Gyermekei:
- dr. Czakó Tibor (1905–1966)
- Czakó Leona Ilona (1903–1931)
Művei
[szerkesztés]- A könyvnyomtatás és könyvdíszítés iparművészete (Budapest, 1902)
- Kolozsvári Márton és György XIV. századbeli szobrászok (1905)
- A nagybányai typarium (1906)
- Czéhbeli képírók Kolozsvárt (1908)
- A magyar iparművészet szereplése a Milánói Nemzetközi Világkiállításon (Budapest, 1907)
- A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Története 1577–1927 (szerkesztve: 1927)
- A magyaros ízlés - Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből (Györgyi Kálmánnal, 1930)
- Amit a gyermeknek arról mondani lehet (1931, szerzői kiadás)
- A magyarság néprajza 1–4, s. a. r., (1933–1937)
- Cirill-betűs könyvek Budán (Budapest, 1939)
- Ábécénk életrajza (Budapest, 1939)
- Széchenyi, a legnagyobb és leghívebb magyar (1941)
- A bélyeggyűjtés értelme (Budapest, 1941)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 974/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 959/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf