Ugrás a tartalomhoz

Györgyi Giergl Alajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Györgyi Giergl Alajos
Született1821. március 15.[1][2]
Pest
Elhunyt1863. szeptember 22. (42 évesen)[1]
Pest
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Györgyi Giergl Alajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Hármas gyermekarckép, a Czóbel gyermekek, 1857
Bencsik Mária arcképe, 1854
Deák Szidónia arcképe, 1861

Györgyi Giergl Alajos[3] (Pest, 1821. március 15. – Pest, 1863. szeptember 22.) magyar festőművész. A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

Pályafutása, családja

[szerkesztés]

Apja idősebb Giergl Alajos ötvös, ezüstműves volt. 12 fia közül a legidősebbet, Alajost szakmája folytatójának szemelte ki, s így először apja pesti műhelyében tanult ötvösséget. Édesanyja, Bayer Anna (1800–1860), Joseph Bayer neves prágai festőművész leánya volt. Ifjabb Alajos valószínűleg tőle örökölte kedvét és tehetségét a festőművész pályához. Apja jó barátja, Peschky József vezette be az ifjút a festészet rejtelmeibe. E tanulmányait 1841–1843 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta és fejezte be. Karl Rahlnak magyarországi látogatásakor tanítványául szegődött, s előbb Bécsbe, majd 1857-ben Itáliába utazott vele együtt tanulmányútra. Az út eredményeképpen későbbi képei a velencei festészet hatását mutatták. Hazatérése után főleg portrékat készített megbízásra: Deák Ferenc, Széchenyi István, Erkel Ferenc, Ferenc József császár, mágnáscsaládok (Andrássy, Károlyi, Lónyay), s egyházi személyek arcképeit. Biedermeier hangulatú életképeket is alkotott (Búsongó leány, Vadorzók, Beteg gyermek, Közelgő vihar, Szorgalmas tanuló). A történelmi témájú festészettel is próbálkozott (Báthory Zsigmond, valamint jelenet Jósika Abafijából), sőt számos egyházi megrendelést is kapott, egyik szép oltárképe a budapesti bazilikában található (Fájdalmas Szűz Mária).

A Giergl nevet 1859-ben módosította Györgyire.

Első felesége Musch Erzsébet (1819–1854) volt, ebből a házasságból született két gyermeke, Géza, a későbbi építész, és Emma.

Második feleségét Haliczky Amáliát (1836–1913) 1857-ben vette nőül. Az ő révén került rokonságba a Wieser családdal. (Haliczky Amália anyja Haliczky Antalné Wieser Mária volt). A második házasságból két fia született, Sándor és Kálmán. Györgyi Kálmánból művészeti író lett. 1845-től gyakran szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain. 1863-ban, Laxenburgban éppen a királyt festette, amikor hirtelen rosszul lett, és meghalt. 42 éves volt.

Legtöbb alkotása, főként az arcképek, ma is magántulajdonban vannak, de számos képét őrzi az Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnoka és más vidéki közgyűjtemények.

Műveiből

[szerkesztés]
Vígasztalás, 1852
Szabadban ülő nő, 1853
  • Hajótöröttek (1842) Jelzett. (103 x 78,5 cm, olaj, vászon). [1]
  • Keglevich Miklós gróf arcképe (1847) Jelzett. (61,6 x 48,6 cm, olaj, vászon).[2]
  • Fájdalmas Szűz Mária (1852) Jelzett. (150 x 110 cm, olaj, vászon).[3]
  • Vigasztalás (1852) (125,5 x 102 cm, olaj, vászon).
  • A kis festő (1853) Jelzett. (102 x 83 cm, olaj, vászon).[4]
  • Szabadban ülő nő (1853) Jelzett. (94,2 x 68,5 cm, olaj, vászon).
  • Bencsik Mária arcképe (1854) Jelzett. (98 x 78 cm, olaj, vászon).
  • Forstinger vállalkozó arcképe (1854) Jelzett. (112 x 65 cm, olaj, vászon).[5]
  • Önarckép (1854) (47,5 x 38,3 cm, olaj, vászon).[6]
  • Erkel Ferenc arcképe (1855) Jelzett. (132 x 98,5 cm, olaj, vászon).
  • Bacchánsnő (1855) Jelzett. (165,5 x 113,5 cm, olaj, vászon).[7]
  • Pejacsevich János gróf arcképe (1855) Jelzett. (63,5 x 50,5 cm, olaj, vászon).[8]
  • Női arckép (1856) Jelzett. (68,5 x 55 cm, olaj, vászon).[9]
  • Meglepett udvarló (1856) Jelzett. (101 x 71,5 cm, olaj, vászon).[10]
  • Cilinderes férfi (1857) (33,5 x 8,5 cm, olaj, vászon). [11]
  • A három Lónyay gyermek arcképe (1857) Jelzett. (92 x 69 cm, olaj, vászon). [12]
  • Hármas gyermekarckép (1857) Jelzett. (95 x 72 cm, olaj, vászon). Czóbel Minka tul. Anarcs.
  • A Rosmanit család hármasarcképe (1858) Jelzett. (149 x 120 cm, olaj, vászon).[13]
  • Leányarckép (1859) Jelzett. (olaj, vászon).[14]
  • A művész feleségének arcképe (1859) Jelzett. (28 x 21 cm, olaj, papírlemez, ovál).[15]
  • Ürményi Claudia arcképe (1859) (126 x 95 cm, olaj, vászon).[16]
  • Gróf Andrássy Manóné gyermekével (1860) (Olaj, vászon).[17]
  • Sartori Frigyesné arcképe (1860) Jelzett. (114 x 88 cm, olaj, vászon).[18]
  • Deák Ferenc arcképe (1861) Jelzett. (203 x 143 cm, olaj, vászon).[19]
  • Ürményi József arcképe (1861) (52,5 x 46,5 olaj, vászon). [20]
  • Kamermayer Károly arcképe (1861) Jelzett. (69 x 55,5 cm, olaj, vászon). [21]
  • Deák Szidónia arcképe (1861) Jelzett. (73 x 59 cm, olaj, vászon). [22]
  • Simonyi Antal festő feleségének arcképe (1862) Jelzett. (71,8 x 58 cm, olaj, vászon). [23]
  • Halitzki Antalné, a művész anyósának arcképe (1862) (62 x 53 cm, olaj, vászon). [24]
  • A művész feleségének arcképe (1862) Jelzett. (63 x 52,5 cm, olaj, vászon). [25]
  • Beniczkyné Bajza Lenke arcképe (1862) Jelzett. (44 x 34 cm, olaj, fa). [26]
  • Herceg Odescalchi Gyuláné arcképe (1862) Jelzett. (140 x 109 cm, olaj, vászon). [27]
  • Piskovich főorvos feleségének arcképe (1863) Jelzett (82 x 64,5 cm, olaj, vászon) [28]
Györgyi Giergl Alajos sírja a Fiumei Úti Sírkertben, Jobb oldali falsírboltok, J-98.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ RKDartists (holland nyelven)
  3. ↑ 1860-ig a Giergl nevet használta, s műveit is ezzel a névvel jelezte.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Györgyi_Giergl_Alajos&oldid=27556073”