Ugrás a tartalomhoz

Soroksári út

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Grassalkovich út szócikkből átirányítva)
Soroksári út
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest IX. kerülete
NévadóSoroksár
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Soroksári út (Budapest)
Soroksári út
Soroksári út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 12″, k. h. 19° 05′ 16″47.453283°N 19.087727°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 12″, k. h. 19° 05′ 16″47.453283°N 19.087727°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Soroksári út témájú médiaállományokat.

A Soroksári út Budapest IX. kerületének (és egész Budapestnek) az egyik legjelentősebb észak-déli főútvonala, az 5-ös főút fővárosi szakaszának része. Noha az utat ma már csak a IX. kerületben nevezik így, folytatását pedig Helsinki útnak (XX. kerület), illetve Grassalkovich útnak (XXIII. kerület), történelmileg az egykori Pest és Soroksár települések közötti teljes útszakasz ezt a nevet viselte.

Története

[szerkesztés]

A mai 5-ös főút már a római korban kiépült és nyomvonala azóta is szinte változatlan. Contra-Aquincum táborából indult Dacia provincia felé.

A mai Helsinki és Nagysándor József utcák sarka 1960-ban. Itt ma egy felüljáró vezet át a sínek fölött

Ennek az útnak sokáig a leggyakoribb elnevezése a budai nagyút, Pest felé vezető nagyút, vagy egyszerűen Nagyút („via magna”) volt. A mai Kálvin téri, az egykori Kecskeméti kaputól induló és Soroksárig tartó, a pesti városfalon kívüli szakaszát 1776-1777-ben nevezték el hivatalosan is Soroksári útnak (Sorokscharer strasse). Ezen belül a kapu és a mai Boráros tér közötti szakasz 1777-ben Haraszti utca, 1782-ben Ócsai utca, 1784-ben pedig Kecskeméti utca néven volt ismeretes. 1802-től ez a rész is Soroksári lett, egészen 1906-ig, amikor is felvette a ma is használatos nevét: Ráday utca. A Haraszti és Ócsai utcák „elvándoroltak” az 5-ös és 510-es főút elágazásához. A városhatár felé haladva a Gyáli-patak után található elágazástól kezdve az 5-ös út neve lett az Ócsai utca, míg az 510-esé a Haraszti utca. Ezeket vélhetően már korábban is így nevezték azok után a települések után, amerre vezettek (Ócsa, illetve Dunaharaszti). Ezen elágazás mellett volt a környék sokáig egyetlen épülete, a Gubacsi határcsárda. A csárdáról 1727-ben keletkezett az első feljegyzés, melynek épülete máig is áll a Grassalkovich út 209-es szám alatt. Pest határához közelebb volt egy akasztófa is felállítva, elrettentésül a környék bűnözőinek.

1815-től kezdve éjszakánként olajmécsesekkel lett megvilágítva, 1821-re pedig már a 3 legfontosabb hadiút egyike. Ekkorra József nádor szépítési terveinek nyomán Pest városa saját költségén egészen Soroksárig felújíttatta, nyomvonalát kőtörmelékkel töltötték fel, két oldalán vízelvezető árkot ástak. Az 1860-as években már igen forgalmas utat újra felújították, kő alapra épített makadámutat alakítva ki belőle. 1873-tól lóvasút is közlekedett rajta egészen a gubacsi határcsárdáig. Eddigre már szinte a teljes ferencvárosi szakasz beépült. Az út közlekedésben betöltött szerepét jelentős mértékben átvette az 1882 decemberében átadott Budapest–Szabadka-vasútvonal, valamint az 1887-ben átadott HÉV vonal.

Budapest 1873-as megalakulásakor a mai ferencvárosi szakasz Budapest része lett. 1950-ben Nagy-Budapest létrejöttével a teljes út Budapest határain belülre került. Az út elnevezése 1873-tól kezdve feltagolódott a településhatárok (illetve 1950 január 1-jén az azokból lett mai kerülethatárok) mentén. A XX. kerületbe (Erzsébetfalva) érve Helsinki út, majd a XXIII. kerületbe (Soroksárra) érve a település újraalapításától számítva nagyjából 150 évig Fő út, a Magyar Népköztársaság idején Marx Károly út, majd a rendszerváltás után Grassalkovich út lett. Itt a Gyáli-patak utáni elágazástól Haraszti út (510-es út) és Ócsai út (5-ös út) lett, a nyomvonalakon következő legközelebbi nagyobb települések után.

A terület iparvidék, régebben több, gyárakba vezető iparvágány is keresztezte az utat.

Nevezetes épületek, épületegyüttesek, létesítmények

[szerkesztés]
Kép Név Építés ideje Elhelyezkedés Megjegyzés Iparvágány[1]
Budapest-Dunapart teherpályaudvar[2] 1880–1883 1-30. A Petőfi híd és és a Lágymányosi híd közötti területemn feküdt, a Soroksári út Duna felöli oldalán. Az 1950-es években a csepeli HÉV vágányainak kiépülése miatt csökkent a pályaudvar területe. Az 1990-es években elbontották.
eklektikus stílusú bérház 19. sz. 6.
eklektikus stílusú bérház 19. sz. 8-10.
[1] Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalma[3] 1868 14. 1933-ban szűnt meg. Később elbontották.
Gizella Gőzmalom[4] 1880 16. Tervezte: Bachmann Károly. 1963-ig működött. Később felújították, lakóházként működik.
eklektikus stílusú bérház 19. sz. 18.
Concordia Gőzmalom[5] 1866 24. Tervezte: Wechselman Ignác. Malomként 1939-ig működött. Hosszabb időn át a Malomipari Múzeum működött egy részében.
Zwack József és Társa Magyar Királyi Likőr-, Rum- és Ecetszesz gyára (Unicum Ház)[6] 1892 26. Jelenleg Unicum múzeumként is működik.
Fővárosi Csatornázási Művek Ferencvárosi Szivattyútelep 1889 31.
[2], [3], [4] Flóra Gyertyagyár (Flora Első Magyar Stearingyertya és Szappangyár Rt.)[7] 1868 33. Az 1990-es években elbontották, OBI áruház épült a helyére.
OBI áruház 33.
Haller Gardens[8] 2008 34. Irodaház.
Hedrich & Strauss Királymalma[3] 1880 44. A 20. század első felében elbontották.
Hungária Árpagyöngy- és Köleskásagyár (Hungária Gőzmalom)[9] 1893 48-52. 1963-ban megszűnt, épületeit kisebb vállalatok használják.
eklektikus stílusú bérház 51.
szecessziós stílusú bérház 1910-es évek 56.
Budapesti Marhaközvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat[10] 1872 58. Tervezője: Hermann von der Hude. 1984-ig üzemelt. 2019-ben nagyrészt elbontották.
Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár[11] 1882 [58. mellett] A Budapesti Marhaközvágóhíd mellett lógott ki a sarka a Soroksári úthoz. Valójában a Máriássy utcához tartozott a telek. A gyárat az 1990-es években bontották el.
[5] Vágóhíd kocsiszín[12] 1887 60. 2000-ben bontották el a telep épületeit, a déli oldalán 2006-ban meghosszabbították a Kvassay Jenő utat.
Ferencvárosi I. számú Gázgyár (Ferencvárosi Légszeszgyár, Budapesti Légszeszgyár)[13] 1884 74. A Ferencvárosi I. számú Gázgyárban a gáztermelés 1921-ben állt le. Tesco áruház épült a helyére.
Tesco áruház 74.
Régi iskolaépület 19. sz. 75-77. Egy időben Szersa Oktatási Központként működött.
Budapesti Gyümölcs- és Főzelék Konzervgyár (Magyar Konzervipar) 86.
eklektikus stílusú bérház 19. sz. 88.
Soroksári út vasútállomás[14] 103. (?) A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalhoz tartozik.
Soroksári út rendező vasútállomás[15] 105-től (?) Teherpályaudvar, személyforgalma nincs. A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalból kiinduló, Csepel-szigetre vezető vonalhoz tartozik.
Soroksári úti elemi iskola és óvoda[16] 1909-1910 134-136. Tervező: Fleischl Róbert. Ma a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium működik benne. Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében.
Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG)[17] 1891-től több részletben 158. 2004-ben megszűnt, területét több kisebb vállalat használja.
Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár 1923 164. A Fegyver- és Gázkészülékgyár telepén szélén létesült. Megszűnt, területét több kisebb vállalat használja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/dunapart/index.html és https://maps.arcanum.com/hu/browse/city/budapest/
  2. ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/dunapart/index.html
  3. ↑ a b https://web.archive.org/web/20200905232911/http://budapest100.hu/egykori-malomepuletek-a-duna-partjan/
  4. ↑ https://www.industrialheritagehungary.com/02-Industrial-Heritages/01-Food/gizella-mill.html
  5. ↑ (szerk.) Füzes Endre: Budapest – Malomipari Múzeum, TKM, Budapest, 1988, ISBN 963 555 537 7 (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 305.)
  6. ↑ https://unicumhaz.hu/
  7. ↑ https://www.zalamedia.hu/vezeto-hirek/egyszervolt/egy-kis-gyertyatortenelem
  8. ↑ http://hallergardens.hu/
  9. ↑ https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/budapest/egykor-itt-oroltek-a-legkelendobb-lisztet/
  10. ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2017/8/17/mi-lesz-veled-kozvagohid-a-terulet-multja-es-jovoje
  11. ↑ Kardos Ernő: A Máriássy utcai konzervgyár története In: Konzerv- és Paprikaipar, 1979. 3. sz.
  12. ↑ Vágóhíd kocsiszín és UV műhely. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  13. ↑ Dr. Gulyásné Gömöri Anikó – Dr. Balogh András – Vadas Ferenc: Fiókgázgyárak Budapesten, Fővárosi Gázművek Rt., Budapest, 2001, helytelen ISBN kód: 963007236
  14. ↑ Soroksári út – Vasútállomások.hu
  15. ↑ Budapest-Soroksári út rendező. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. (Hozzáférés: 2018. november 21.)
  16. ↑ https://epiteszforum.hu/a-fleischl-dinasztia-epiteszek-a-banyaszokert-
  17. ↑ https://feg-szerviz.hu/fegtortenete.html

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19-20. században. Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Soroksári_út&oldid=27471161”