Ugrás a tartalomhoz

Bachmann Károly (építész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bachmann Károly
Született1845. január 3.
Pancsova
Elhunyt1924. május 25. (79 évesen)
Újpest
GyermekeiBachmann Károly
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Bachmann Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bachmann Károly (Pancsova, 1845. január 3.[1]Újpest, 1924. május 25.)[2] magyar építész. Bachmann Károly festőművész édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Életéről kevés adat ismert. Bachman Ferenc és Koller Judit fiaként született.[1] A 19. század második felében működött, néhány bérház tervezése fűződik a nevéhez. Jelentős alkotása az Újpesti Jézus Szíve templom, illetve a lajosmizsei Szent Lajos templom. 1870. október 2-án Pesten, a terézvárosi plébániatemplomban feleségül vette Seeman Emíliát.[1]

Ismert épületei

[szerkesztés]
  • 1873: Mészner-ház, Budapest, Horánszky u. 5.[3][4]
  • 1875: Révai-ház, Budapest, Üllői út 18.
  • 1879: Gizella-malom, Budapest, Soroksári út 16. / Tinódi u. 1.[5] – felújítva lakóházként funkcionál
  • 1882: Brogle gyár üzemi épülete, Budapest, Kresz Géza u. 55. (1960-as években elbontották)[6]
  • 1882: Brogle-ház, Budapest, Váci út 40.[7]
  • 1883: Gutjahr és Müller Rt. gyárépületei, Budapest, Váci út 66. (lehet, hogy Pucher József volt a tervező)[8]
  • 1883: Bulyovszky nyaraló, Budapest, Andrássy út 104.[9]
  • 1884: lakóház, Budapest, Váci út 74. (helyére épült 1900-ban a Budapesti Elektromos Művek székháza)[10]
  • 1886: Újpesti Jézus Szíve templom (Baross utcai templom), Budapest, Baross u. 70.[11]
  • 1896: Szent Lajos templom, Lajosmizse, Szabadság tér 2.[12]

Tervben maradt épületei

[szerkesztés]
  • 1880-as évek: az Egek Királynéja-templom tornya (végül ez is Kauser tervei alapján készült el)[13]
  • 1885: ideiglenes toloncház, Budapest, Szent István körút 16. (lehet, hogy csak terv – 1898-tól Wellisch Alfréd nagy bérházat tervezett ide)[14]

Kivitelezőként

[szerkesztés]

Átalakítások

[szerkesztés]
  • 1884: kisebb átalakítás a Gőzfűrész és padolatgyár üzemi épületén, Budapest, Szent István park 13-21. (elbontva)[16]
  • 1884: a Királyi Serfőzőből megmaradt melléképület átalakítása, Budapest, Szent István körút 4. (1899-ben új bérház épült a telekre)[17]

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]